Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 29 (275. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - DR. ÁDER JÁNOS (Fidesz):
3911 államtitkár úr v agy itt vagy a bizottsági üléseken legkésőbb bemutatja ezeket a hatásvizsgálatokat, amikre kicsit részletesebben hamarosan kitérek. Megkérdezteke akár csak egyetlen pályaelhagyó bírót, hogy milyen fizetés mellett maradt volna a bírói pályán? Készítetteke bármilyen elemzést arról, hogy milyen jövedelemszint biztosítása teszi vonzóvá a bírói munkát, és akadályozza meg az elvándorlást? Elemeztéke, hogy milyen módon lehetne a bírák adminisztrációs munkaterhét csökkenteni, és az érdemi ítélkező tevékenységre fordított időt növelni? Vane bármilyen ötlete a kormánynak arra, hogy miként lehet az évek óta stabilizálódó ügyhátralékot akár ideiglenes eszközökkel is csökkenteni? Örvendetes természetesen, hogy a tervezet jelentősen emeli a titkárok és a fogalmazók bé rét. Igaz, eddig éhbérért dolgoztak. Örömteli az is, hogy az idősebb bírók és a bírósági vezetők tekintetében jelentősebb jövedelemnövelésre kerül sor. Ugyanakkor kérdés, hogy a várható inflációt néhány százalékkal meghaladó bérfejlesztés a helyi bírák pál yántartására elegendőe. Márpedig stabil, kellő tapasztalatokkal rendelkező bírói kar nélkül nem lesz erős igazságszolgáltatás, és láthatóan ez ebben a jövedelemtáblában, ami rendelkezésünkre áll, nem tűnik feltétlenül biztosítottnak. Államtitkár Úr! A ter vezetekből kihámozható, hogy milyen többletkiadásai lesznek 1998'99ben a költségvetésnek a bírósági reformmal kapcsolatban. De semmilyen számítást nem olvashatunk arról, hogy az ügyészi létszám mennyivel bővül a büntetőeljárási törvény következtében; és arról sem, hogy ennek milyen költségvetési kihatásai lesznek; mint ahogy arról sem, hogy ennek forrásait a kormány tudjae biztosítani. Arról sem szereztünk tudomást, hogy az ön által ismertetett informatikai fejlesztés forrásait honnan lehet előteremteni, mikor, milyen ütemezésben valósul ez meg. Mert egyetértünk azzal, hogy itt valóban a csomag minden eleme egyformán fontos, csak azt gondolom, hogy a kormány maga sem tudja még - és ez Csákabonyi Balázs szavaiból is elég világosan kiderült, hogy ez így van , hogy ha ezeket a feltételeket egyidejűleg nem tudja biztosítani - és ez is kérdés, hogy tudjae vagy sem, de ha nem tudja biztosítani , akkor milyen konfliktusok következnek ebből és ezeket a konfliktusokat hogyan tudja majd megoldani. (10.40) A hatás körátrendezés: valóban csökkente a helyi bíróságoknak a munkaterhe? Amit a polgári eljárási törvény módosításából kigondolhatunk, annak alapján nem állítható, hogy a helyi bíróságok munkaterhe lényegesen csökkenne. És ezt nemcsak az ellenzék mondja így, hanem a három hónappal ezelőtti alkotmányügyi bizottsági ülésen a reform előkészítésében részt vevő egyik bíró is így vélte. Mi történik az ítélőtáblák felállításakor? Honnan biztosítjuk az ítélőtábláknak a bírói létszámát? Feltételezhetően a fővárosi ítél őtáblát most nem ide számítva, hiszen oda nyilván a Legfelsőbb Bíróságról kerülnek majd a bírák; a másik két ítélőtáblára, feltételezem, majd a megyei bíróságokról kerülnek a bírák. Tehát az ítélőtábla elszív a megyéktől szakképzett, megfelelő szakmai tapa sztalatokkal rendelkező bírákat. Valamilyen módon ezt nyilván pótolni kell, ezért a megye majd nyilván elszippantja a helyi bíróságok régi, rutinosabb bíráit, nemcsak ezért, hanem azért is, merthogy a hatáskörök egy részét megkapja. Ennek következtében a h elyi bíróságokon mi marad? Maradnak a fiatal bírók: a bírói kar még fiatalabb lesz; még kevesebb tapasztalat átadására nyílik lehetőség, hiszen a rutinos bírák a megyéhez kerülnek; még nagyobb lesz a bizonytalanság; még több lesz az ítélkezésben a halogatá s; és esetleg még nagyobb lesz az eláramlás. Azt halljuk önöktől, hogy az eljárások, az eljárási reformok következtében gyorsul az ítélkezés, és ez alapvetően a választópolgárok érdekeit szolgálja. Kérdés az, hogy a polgári eljárásnak a reformja ezt a gyor sítást eredményezie? De az viszont teljesen bizonyos, hogy egy kétfokú fellebbezés a büntetőeljárásban semmilyen módon nem fogja gyorsítani az eljárásoknak a befejezését. Felmértee azt az Igazságügyi Minisztérium, hogy a reform következtében hány ügy ker ül fel a megyére? Felmértee azt az Igazságügyi Minisztérium, hogy mekkora bírói és egyéb létszámot igényel ez? Felmértee azt, hogy ennek az elhelyezési feltételei biztosíthatóke?
