Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 29 (275. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP):
3905 nem kell feltétlenül országos igazságügyi tanács ahhoz, hogy a bírói függetlenség feltételrendszere be álljon. Vajon előrelépést jelentenee az országos igazságügyi tanács a jelenleg érvényben levő szabályozáshoz képest? Én csak egypár szempontra hívnám fel a rendelkezésre álló időben a figyelmet. A jelenlegi szabályozás tartalmazza az igazságügyminiszter feladatkörét. Ebben a feladatkörében szerepel, hogy "az igazságügyminiszter - a bírói függetlenség sérelme nélkül - biztosítja a bíróságok működéséhez szükséges személyi és anyagi feltételeket, irányítja és ellenőrzi a bíróságok elnökeinek igazgatási tevé kenységét, szabályozza a bíróságok ügyviteli rendjét." Az isten szerelmére, válasszuk már szét a bírói függetlenség vonatkozásában az ítélkezési függetlenséget az igazgatástól! Hát ez két külön dolog! A bírói függetlenség alapvető feltétele az ítélkezés fü ggetlensége, a befolyástól mentesség, hogy semmiféle kormányszerv ne szólhasson bele az ítélkezési gyakorlatba. De az igazgatás vonatkozásában az, hogy az igazságügyminiszter felelős a bíróságok működéséhez szükséges személyi és anyagi feltételek biztosít ásáért, aki ezért interpellálható, akit ezért felelősség terhel... - tessék már megmondani, az országos igazságszolgáltatási tanács feladatkörében hol szerepel a felelősség kérdése?! Nem interpellálható! Tehát ez a harmadik hatalmi ág - az alkotmánymódosít ási vitában már utaltam arra , ez lenne az egyetlen hatalmi ág, amely korlátlanná válna. Holott egy államhatalmi szervezetben is - nem akarom, csak röviden ismételni, amit az alkotmánymódosítási vitában elmondtam , itt, fölöttünk, a büszke parlament fölö tt ott áll lángpallosként az Alkotmánybíróság! Odacsap, ha túllépjük a hatáskört és alkotmánysértő törvényt hozunk. Ott van a végrehajtó hatalom, a kormány, amely fölött ott áll ellenőrzési jogkörrel a parlament! Most az országos igazságszolgáltatási tanác s fölött ki áll? Milyen felelősséggel működik? Ez az egyik kérdés. A másik, ami a nagy vitát kiváltotta, a bírósági vezetők kinevezési joga. Tessenek már megnézni a beterjesztett igazságügyi törvénycsomagot: visszalépést jelent a jelenlegi bírói önkormányz ati rendszerrel szemben! Hát az Alkotmánybíróság által megfejelt rendszer szerint a módosított, 1972. évi IV. törvény pontosan szabályozta a bírósági vezetők kinevezését. Pályázat útján történik, és megmondja a törvény, hogy a bírói tanáccsal egyetértésben foglal állást, és javaslatot tesz a kinevezésre - tehát állásfoglalás és javaslat a kinevezésre. (10.10) A vitát teljes mértékben feloldotta az Alkotmánybíróság, amikor elutasította az alkotmányellenesség megállapítására irányuló panaszt, és rögzítette, h ogy megfelel annak az alkotmányi követelménynek, hogy az igazságügyminiszter kinevezési jogának ellensúlyaként az állásfoglalásban és a javaslattételben a bírói hatalom reprezentálására alkalmas bírói testületek érdemi állásfoglalása jusson kifejezésre, a zaz a javaslattétel a testület döntésének minősüljön; továbbá, hogy ez a döntés a miniszter kinevezési jogkörét valóban kötött jogkörré tegye. Tehát igenis kötve volt a javaslat elfogadásához, mert annak az alkotmányos követelménynek, hogy a bírósági határ ozat valóban kötötté tegye a miniszter kinevezési jogkörét, az felel meg, hogy csakis aközül nevezhet ki a miniszter bírósági vezetőket, akiket a testület többségi határozattal javasolt. Tehát kötötté tette a vezetői kinevezési jogkört, megadta azt a jogos ítványt, hogy ha nem ért egyet a megismételt pályázatnál, akkor egy évre megilleti a kinevezési jog. Most hat évre szól a kinevezés, pályázat útján. Tessenek már megnézni, az összbírói értekezlet, a bírói tanács beszélhet, amit akar, tehet olyan javaslatot , amilyet akar, ehhez az országos igazságszolgáltatási tanács nincs kötve. Nem is kell semmivel sem indokolni, hogy miért nem értek egyet a tisztelt összbírói értekezlet javaslatával. Miért? Csak - és ezzel el van intézve. Ugyanakkor a jelenleg érvényben l évő szabályozás szerint kötött a kinevezési rendszer, csak többség által javasolt személyt nevezhet ki. Tehát így néz ki a függetlenség körében az országos igazságszolgáltatási tanács bírói függetlenség továbbfejlesztését látványosan biztosító rendszere: n em biztosítja jobban az ítélkezési függetlenséget, mint ahogy a jelenleg érvényben lévő szabályozás biztosítja; és az igazgatási jogkör vonatkozásában pedig semmi többet nem ad a jelenlegi szabályozásnál, legfeljebb a bíróságok
