Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 29 (275. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABÓ IVÁN (MDNP):
3881 A három érdekképviseleti szervezet - amely gyakorlatilag 400 ezer kisüzem tulajdonosaitól kapta a megbízatást - azt hiányolja a kormánynál, hogy most programot ugyan készít, de kicsit talán ez választási fogásként is értékelhető, hisz eltelt három év a szociálliberális kormányzás alatt, és azok az intézkedések nem születtek meg. Gondolok arra, hogy nagyon nehéz helyzetben vannak nemcsak a mezőgazdasági vállalkozók, hanem azok a kisipari vállalkozók, suszterok, szabók, azok a hagyományos kisipari szakmák például, ahol nemigen tudják megfizetni még azt az 1800 forint egészségügyi h ozzájárulást sem, amellyel mindenkit megterheltek. És főleg az, hogy bizonyos szakmák - amelyek ma már hiányszakmáknak nevezhetők - továbbképzése, az újraképzés helyzete gyakorlatilag megoldatlan. Mire gondolok? Hatalmas munkanélküliség van vidéki kisváros okban, falvakban. Régen a hagyományos magyar településszerkezetekben megvolt minden faluban a cipész, a szabó, fodrász, azok a hagyományos kisiparosi szakmák, amelyek jellemezték az adott falut. Természetesen nem az adott régi technikai színvonalon akarjuk , hanem lehet azt megfelelően - mint ahogy NyugatEurópában van , megfelelő technikai színvonalon is azokat a régi hagyományos szakmákat folytatni, de ahhoz kellene a továbbképzés, például a cipész, szabó szakmákhoz. Nem tudnak tanulókat foglalkoztatni, m ég ha tehetséges gyerekek mennének is abba az adott szakmába, mert nem tudják megfizetni, hisz a gyerek, a tanuló után is kell fizetni a különböző járulékot. Tehát itt kellene a tisztelt kormányzatnak és természetesen az Országgyűlésnek is sokkalta vállalk ozásbarátabb politikát folytatni. Ezért kérem a tisztelt államtitkár urat és elsősorban a kormánypárti képviselőket, hogy akkor, amikor a költségvetési vita során ezeket a kérdéseket boncolja a parlament, mindig gondolkodjanak abban, ne csak egy szűk száma datot nézzenek, hanem gondoljanak arra, hogy mondjuk, a falusi, vidéki munkanélküliség megszüntetése érdekében milyen fontos dolog lenne az, hogy a kormány valóban vállalkozásbarát politikát folytasson, ezeknek a kisiparosoknak, kiskereskedőknek megadja az életben maradás esélyét, és nemcsak az életben maradás esélyét, hanem a továbbélés, a fejlesztés esélyét. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Szabó Iván frakcióvezető úrnak, Magyar Demokrata Népp árt. DR. SZABÓ IVÁN (MDNP) : Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Gyimóthy Géza felszólalásának egy részéhez szeretnék csatlakozni, amit mindjárt az elején mondott. (8.10) Emlékezzü nk vissza arra, amikor 1990ben - a szabad választásokat követően - egy új kormányzati és parlamenti munka kezdődött meg új stílusban. Közjogilag egészen világos volt, hogy miközben minden minisztériumnak van politikai vezetése, amit természetesen a minisz ter jelenít meg, minden minisztériumnak van politikai államtitkára, akinek elsődleges feladata, hogy a parlament és a miniszter közötti kapcsolatot akkor is biztosítsa, amikor a miniszter közjogi funkciója miatt nem tud jelen lenni a parlament ülésén; ugya nakkor legyen egy olyan közigazgatási államtitkár - majd helyette államtitkársor , aki alapvetően a szakmát műveli, politikailag semleges, a mindenkori kormányzat megtestesítője, de úgy, hogy a politikától távol tartva ők hivatottak ciklusról ciklusra átv inni a szakmaiságot, és politikai értelemben nem kötődnek a mindenkori kormányhoz. Gyimóthy Géza felvetése most egy apropó, de az utóbbi időben tényleg nagyon gyakran látjuk azt, hogy bármilyen természetű, valamiféle protestáló gyűlés van, tüntetéssorozat van, vagy valamiféle szakmai testület közjogi értelemben véve politikai jellegű demonstrációja van, a kormány előszeretettel küld kifejezetten közigazgatási államtitkárokat, sőt lejjebb, főosztályvezetőket a minisztériumból. Szerencsétlen dolog ez, mert kö zjogilag tarthatatlan, hogy politikai jellegű