Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 28 (274. szám) - A kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
3864 A Budapest Bank privatizációja során most má r a miniszterelnök úr is úgy tájékoztatta az országot, hogy az akkori pénzügyminiszter, Bokros Lajos nem megfelelő tájékoztatást adott a kormányülésen. Nagyjából kiderült az is, hogy a szerződés, amely a Budapest Bank privatizációjáról szól, előnytelen fel tételeket tartalmazott a magyar állam számára. Hiába ingatja Bauer képviselőtársam a fejét, lehet, hogy neki nem előnytelen, a magyar államnak előnytelen. A magyar állam sajnos milliárdokat fizet folyamatosan, hogy kétes követeléseket visszavásároljon. Itt csak megjegyzem zárójelben, hogy az a két miniszter intézte a bank privatizációját, aki korábban vagy a bank alkalmazottja volt, vagy a bank elnökvezérigazgatója. Ez már a miniszterelnök felelőssége - de most a miniszteri kártérítési felelősségről szólok . Különféle vizsgálatok is folynak ebben az ügyben. Ha megállapítják a miniszter felelősségét, akkor ezzel a szabállyal úgy gondolják, igen tisztelt kormánypárti előterjesztők, hogy kompenzálva van az okozott kár? Hogy ezzel meg lehet váltani a felelőssége t? Kéthavi, nagyon súlyos esetben hathavi miniszteri illetménnyel? Biztos, hogy nem! Akkor meg talán szükséges lenne elhagyni ezt a rendelkezést. Miután Bokros miniszter úrról volt szó, hadd említsem meg: a Bokroscsomagba csempészte be a kormány, hogy nég yről ötre lehet fölemelni minisztériumonként a helyettes államtitkárok számát. (11.30) A megszorító intézkedéseknél nagyon plasztikusan kidomborodott, hogy ott növekedhet a szám. Most már továbblép ez a javaslat. Nem is kíván törvényi hatá rt szabni annak, hogy hány helyettes államtitkár legyen egy minisztériumban. Azt mondja, majd a kormány saját maga fogja megállapítani. Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy az Országgyűlés nem engedheti meg magának azt, hogy ne korlátozza egyegy miniszté riumban a maximális helyettes államtitkári számot. Ezen belül pedig a kormány valóban saját belátása szerint állapítsa meg, hogy hány státust kíván betölteni. De abban a helyzetben, amiben vagyunk - folyamatosan nő a különféle kormánybiztosok, államtitkári megbízatású, helyettes államtitkári státusú személyek száma , az Országgyűlésnek jeleznie kell, hogy a kormányzati pozíciók betöltése elé korlátot kell állítani. Ez a korlát pedig ez kell hogy legyen. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Befejezésül hadd emlí tsek meg egyetlenegy dolgot - amelyik a törvényjavaslat vége felé el van rejtve , méghozzá a felmentést bizonyos gazdasági tisztségek betöltése esetén az államtitkárok, a helyettes államtitkárok számára. Nem összeférhetetlen ugyanis ezzel a közigazgatásba n betöltött funkcióval az ÁPV Rt. igazgatósági tagsági viszonya, a Magyar Nemzeti Bank jegybanktanácsi tagsági viszonya, a felügyelőbizottság tagsági viszonya - elgondolkodtató. Nem akarom az időt túlbeszélni, ezért képviselőtársaimra bízom, mi szükség van arra, hogy közigazgatásban betöltött pozíció esetén ilyen összekapcsolódásokra lehetőséget adjunk. Ne tegyük meg! Ezért én magam is támogatni tudom az elhangzott javaslatot. Éretlen ez a törvényjavaslat, és azokkal a nyelvhelyességi, kegyeletsértő megfoga lmazásokkal nem is akarok foglalkozni, amelyektől hemzseg ez a törvényjavaslat. Ezért kérem, hogy a kormány vonja vissza, és egy politikailag megfontolt, érett, a hosszú távú szabályozás kritériumait kiálló javaslatot terjesszen be. Köszönöm szépen a figye lmüket. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne valaki szólni. (Bauer Tamás jelentkezik.) Megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak, SZDSZ. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Gondolom, önök is kitalálták, hogy nem a Sepsey Tamás által tárgyalt törvényjavaslat fő gondolatmenetéhez kívánok hozzászólni, hanem élni kívánok azzal a lehetőséggel, hogy Sepsey Tamás példálózás céljából érintett egy olyan kérdést, amelyet a Magyar Demokrata Fórum rendszeresen napirend előtt szokott szóba hozni. Akkor nekem mindig csak két percem van arra, hogy a véleményünket előadjam. Talán most mód van arra, hogy
