Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 28 (274. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSEHÁK JUDIT, a szociális és egészségügyi bizottság elnöke, a bizottság előadója:
3852 korrigálható. Azon a másik, többek által általánosan kifogásolt tényen, hogy túl sok a kormány szabályozási körébe utalt lényegi kérdés, módosító javaslatok révén a kormány egyetértésével nyilván javítani tudunk majd. Konkrétan az egyes törvényjavaslatokra térve: a T/4294. számú törvényjavaslatot a társadalombiztosítási nyugellátásról bizottságunk 11 támogató javaslattal, 1 tartózkodás mellett általános vitára alkal masnak találta. A törvény előterjesztésére a tőkefedezeti magánnyugdíj bevezetésétől függetlenül is szükség lett volna, azért, hogy sok korábbi jogos követelésnek és az 1991es országgyűlési határozatnak eleget téve a biztosítási elvet erősíteni lehessen, a járulékfizetést és a hosszabb szolgálati időt jobban el tudjuk ismerni a felosztókirovó rendszer reformja révén. Ugyanilyen okból volt szükség az özvegyi nyugdíj szabályainak korrekciójára, lehetővé téve, hogy azok is kaphassák meg elhunyt házastársuk e llátásának egy részét, akik eddig saját nyugdíjuk összege miatt nem voltak erre jogosultak. Az eddigi igazságtalanságok korrekcióját többnyire kedvező irányú változásnak kell tekintenünk, hiszen ki ne örülne az árvaellátás növekedésének, az özvegyinyugdíjjogosultság bővülésének - mintegy 415 ezer özvegyről van szó - vagy a nyugdíjalap degresszív kiszámításának fokozatos megszüntetése hallatán. De a belső átcsoportosítás szűkítésekkel és szigorításokkal is jár, igaz, ezek legtöbbje fokozatosan kerül majd be vezetésre. A jelenlegi rendszer jövőbeni finanszírozhatósága önmagában is megkövetelte volna a nyugdíjjogosultság feltételeinek szigorítását, a szolgálati idő hosszabbítását, a járulékfizetéssel nem fedezett évek egy részének kivételét az elismert szolgála ti időből. Ugyanez - és nem a tőkefedezeti elem bevezetése - indokolta a nyugdíjak indexálási módszerének megváltoztatását 2000től kezdődően, és áttérést az úgynevezett svájci indexálási rendszerre. A felosztókirovó rendszert önmagában is igazságosabbá é s finanszírozhatóvá kell tenni, és kétségtelen, ez csak szigorú szabályok és feltételek fokozatos bevezetésével lesz elérhető. Bizottságunk ennek tudatában a finanszírozhatóság mellett azt kellett vizsgálja, hogy a jövőbeni a terhek egyenletesen oszlanake majd el a mai és a leendő nyugdíjasok, az aktívak és inaktívak között, nincse olyan korcsoport, jövedelmi csoport, társadalmi réteg, amelyik indokolatlanul és a kormány szándéka ellenére hátrányba kerülhetne. Az eddigi nyugdíjfilozófia változtatásának s zükségességét a képviselők elfogadták, de érthető aggodalmak fogalmazódtak meg az alacsony keresetűeket, a hosszabb szolgálati idő megszerzésére képteleneket, a több gyermeket nevelő nőket érintő szigorítások mértékével, illetve a szigorításokat ellensúlyo zó szociális védelem hatékonyságával kapcsolatban. A leginkább vitatott kérdések közül a járulékfizetés megoszlását - mármint a munkavállaló és a munkáltató, illetve a tőkefedezeti és a felosztókirovó rendszer között a tőkefedezeti és a társadalombiztosít ási nyugdíjelemek arányát , az özvegyi nyugdíj mértékét - és nehezen, illetve félreértelmezhető szabályait , a nyugdíjemelés mértékét és 199899es, valamint a 2000 utáni módszerét, a gyermeknevelési kedvezmények egyenlőtlenségeit, a nyugdíjminimum és a résznyugdíj 2009 utáni megszüntetésére vonatkozó javaslatokat, általában a 2009 utáni szigorítás mértékét és a majdani adózás lehetséges hatásait kell megemlítenem. Természetesen a vitában már megoldások és javaslatok is körvonalazódtak, amelyek mérlegelés étől a kormány nem zárkózott el. Megítélésünk szerint azért is lehetőség van a nyugdíjtervezet kiegyensúlyozottságának javítására, mert az átmenetre, a vegyes rendszerre való átállásra 1998 és 2013 között 15 év áll rendelkezésre, és bizonyos jövőbeni felad atok a csatlakozó OGYhatározatban is rögzíthetők. (10.30) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló T/4295. számú törvényjavaslat a megreformált társadalombiztosítási nyugdíjrendszerről szóló előterjesztéshez elveiben, időzítésében, szabályaib an és mértékeiben is szorosan kapcsolódik. A két javaslat nyomán felépülő vegyes
