Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 11 (244. szám) - Csernus Ferenc (MSZP) - a belügyminiszterhez - "Csatlakozhat-e Tiszaug Szolnok megyei település Bács-Kiskun megyéhez?" címmel - CSERNUS FERENC (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár:
386 CSERNUS FERENC (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mint BácsKiskun megyei országgyűlési képvisel ő és Tiszakécske város polgármestere értesültem arról, hogy a JászNagykunSzolnok megyei Tiszaug község csatlakozni kíván BácsKiskun megyéhez. Az Országgyűlés működése során már négy dunántúli település esetében is hozzájárult a megyehatár megváltoztatás ához, és ezzel deklarálta az önkormányzatiság egyik alapelvét, az önrendelkezést. Köztudott, hogy Tiszaug a Tisza folyó jobb partján fekszik, és így határos a BácsKiskun megyei Lakitelek községgel. Tiszaug lakossága 1996. június 23án helyi népszavazáson elfogadta a község csatlakozási szándékát BácsKiskun megyéhez. A BácsKiskun megyei közgyűlés a 116/1996. számú határozatával Tiszaug község BácsKiskun megyéhez való csatlakozásával egyetértett, és a települést 1997. január 1jétől BácsKiskun megye tele pülései közé befogadta. (15.20) A módosított Ötv. 56. § (3) bekezdésében foglaltak szerint az önkormányzati döntést az Ötv. 93. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően országgyűlési döntésnek kell követnie. A törvényhelyek - véleményem szerint - egyért elműek, mégpedig amennyiben az önkormányzati döntések azonos szándékúak és egybeesnek, úgy az Országgyűlés megalapozottan dönt a megyehatár megváltoztatásáról. Véleményem szerint minden jogalapot nélkülöz a hozzájárulás megadásának hiánya. Megerősítésül id ézni szeretném a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának 3. cikkét: "A helyi önkormányzás a helyi igazgatási szerveknek azt a jogát és tényleges képességét jelenti, hogy a jogszabályok keretei között a közügyek jelentős részét saját hatáskörében és a lako sság érdekében szabályozzák és igazgassák." Kérem államtitkár urat, hogy válaszában fogalmazza meg azokat az indokokat, amelyek a megye határainak megváltoztatása ellen szólnak. Ugyanis az önrendelkezési jog az önkormányzatiság leglényegesebb eleme. Várom válaszát. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. A kérdésre Világosi Gábor belügyminisztériumi államtitkár válaszol. Megadom a szót. DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, az Országg yűlés az önkormányzati rendszer fennállása óta, tehát 1990 óta négy dunántúli település megyék közötti átcsatolásáról döntött. Jelenleg a Belügyminisztérium előtt három ilyen tárgyú előterjesztés fekszik. Ugyanakkor, amikor első alkalommal döntött erről az Országgyűlés, még 1991ben, az erről szóló országgyűlési határozat rögzíti, hogy a települések megyék közötti átcsatolására irányuló kezdeményezéseit évente egy alkalommal tárgyalja, és ezek az előterjesztések, illetve kérelmek 1996ban későn érkeztek. Ez az egyik ok. A másik az, hogy a kormány még 1996 októberében nyilvánosságra hozta a közigazgatás reformjáról szóló kormányhatározatot, amelyben a megyeszerkezet felülvizsgálatáról is szó esik. Tehát csak abban az esetben célszerű most dönteni, ha valóban halaszthatatlan ok ezt alátámasztja, és ilyen halaszthatatlan ok a tiszaugi kezdeményezésnél nem lelhető fel. Egyrészt ön említette az önrendelkezési jogot, másrészt azonban az állam területi tagozódásáról, a megyék határainak megváltoztatásáról az Országg yűlés dönt, és ennek során kiemelt figyelmet kell fordítania az ország területi beosztásának stabilitására. Ennek során kell nagyon sok szempontot vizsgálnia, hisz ha ezt nem tenné, akkor gyakori, nem kellően indokolt változtatásokra kerülhetne sor. Ez min denképpen elkerülendő, hisz egyegy település átcsatolása esetén rengeteg problémát vet fel, illetve költségkihatással is jár. Még csupán annyit, hogy az előbb említett Helyi Önkormányzatok Európai Chartájára való hivatkozás annyiban áll, hogy valóban ez a z önkormányzás jogának alapdekrétuma. Ugyanakkor
