Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 28 (274. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter:
3845 szakmai szempontok is áldozatul eshetnek. Mégis remélem, hogy a tényekkel, számokkal, megbízható becslésekkel alátámasztott érvek dominálnak majd, és kevésbé uralkodnak el a színtisztán pártpolitikai felhangok. A partnerekkel széles körben lefolytatott megbeszélések alapján kialakított kompromisszumok ismeretében nyugodt lelkiismerettel és felelősségem tudatában terjesztem elő a törvénytervezetet, kérve az Országgyűlés támogatását. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (G. N agyné dr. Maczó Ágnes) : Megköszönöm miniszter úrnak a megtartott expozéját. Most megadom a szót dr. Kökény Mihály népjóléti miniszter úrnak, aki a T/4294., 96., 97. és a H/4320. számú előterjesztések expozéját kívánja ismertetni. DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjólét i miniszter : Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Pénzügyminiszter úr expozéjában részletesen szólt a törvényjavaslatokban megtestesülő reformok társadalmi, gazdasági és pénzügyi összefüggéseiről. A szociális biztonság tartópilléreinek átalakít ása minden esetben felelősségteljes, de határozott cselekvést igényel, és különösen igaz ez, amikor mélyreható változásokat kezdeményezünk. Medgyessy miniszter úr Széchenyit idézte, hadd tegyem én is, mintegy útravalóként a parlamenti vitához, bízva az önö k bölcsességében: "Oppozícióra legnagyobb szükség van, mert a való azon egyetlenegy kalauza az emberiségnek, csak elmesúrlódások által szokott lépni a halandók közé. Hanem oly elemzés, mely a tárgy ismerete előtt határoztatott már el, vagy csak kicsinysége k körül bíbelődik, soha nem idézheti fel az igazságot, és éle annyira eltompult, hogy lehető későbbi nagy homályokon keresztülvágni többé nem képes." Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt évtizedben mindannyiunk - családtagjaink révén is - számos kedvezőtlen ta pasztalatot szereztünk a jelenlegi, 1975 óta több tucat módosítást átélt nyugdíjrendszerünkről. A '90es évekre kialakult nyugellátási arányokban a deklarált elvek ellenére már alig lehet tetten érni a szolgálati idő hosszában és a kereset nagyságában megl evő különbségek hatásait. Mindannyian emlékszünk az igen viharos parlamenti vitákra, és sokunkban élnek a nyugdíjasok ezreinek panaszlevelei, melyekben főként azt kifogásolták, hogy a hosszú, 40 évi járulékfizetési idővel miért csak annyi, illetőleg alig v alamelyest több nyugdíj jár, mint amennyit a rövid, 2025 évi járulékfizetési idővel is ki lehet érdemelni, és hogy a korábban megállapított magas nyugdíjak miért süllyedtek a jelenlegi alacsony nyugdíjak színvonalára, továbbá hogy az özvegyek számára mily en igazságtalan, diszkriminatív az ellátási rendszer. Az utóbbi években pedig azzal a problémával szembesültünk, hogy az új, induló nyugdíjak színvonala többnyire elmaradt a már nyugdíjban levők átlagos nyugellátásától. A működő nyugdíjrendszerben - az eml ített feszültségek ezt jól érzékeltetik, pénzügyminiszter úr is szólt erről - összekeveredtek a szolidaritási elemek a járulékfizetéssel arányos, úgynevezett biztosítási elvvel, és ez vezetett a járulékfizetésben érdektelenséghez, hiszen a nyugdíjak összeg ében alig tükröződött a járulékfizetés nagysága, és ez érthetően a tömeges járulékelterelés jelenségéhez vezetett. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt 22 évben az 1975. évi II. törvény több mint 120 ponton módosult; egyes rendelkezései több mint tízszer is vá ltoztak, a nyugdíjemelési szabályok pedig - az évközi lépéseket is számítva - mintegy harmincféle emelési megoldást tartalmaztak. Ez a körülmény az aktív életpálya befejezésének egyébként sem könnyű eldöntését, a nyugalomba vonulás időpontjának meghatározá sát az egyén számára hihetetlenül megnehezítette. A reformcsomag egyik igen fontos jellemzője, hogy a javasolt nyugdíjmegállapítási szabályokat és a nyugdíjemelési megoldásokat rendszerszerűen, az átmeneti időszak minden évére meghatározza. Kiemelten font osnak tartott követelmény, hogy a nyugdíjrendszer legyen előre kiszámítható, minden
