Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 28 (274. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
3843 százalékponttal nő. Lehet már korábban is növelni önkéntes alapon ezen mértékeket, amit külön adókedvezménnyel honorá lunk. Az adórendszer a járulékfizetési szabállyal párhuzamosan úgy változik, hogy az semmifajta többletterhet senkinek nem jelent. Bár a hozzájárulás - ellentétben az önkéntes nyugdíjpénztárakkal - az érintett szférában továbbra is kötelező, mégis egészen más viszony alakul ki a fizető állampolgár és a befizetéseit kezelő pénztár között. A befizető joggal érzi úgy, hogy saját megtakarításáról és nem pusztán egy sajátos fajta adóbefizetésről van szó, vagyis az első és nagyon egyszerűen megfogalmazható különb ség a régi rendszerhez képest az, hogy az általa befizetett pénz az övé. Hiszen dönthet abban, hogy az ilyen módon felhalmozott pénzeszközök, életjáradék meghatározott időre garantált járadék formájában vagy esetleg a családjára hagyományozott egyéb formáb an kerülhessenek felhasználásra. A szabályok egzaktak, világosak, az érintettek számára előre kalkulálhatók. Ilyen körülmények között reális abban gondolkodni, hogy az ezen az ágon felhalmozott - igaz, továbbra is kötelező - megtakarítások valójában olyan saját forrásokká válnak hosszabb távon, amelyek többékevésbé egyenértékűek a szabad rendelkezésű megtakarításokkal. Még egy lényeges szabály, amit nem lehet eléggé hangsúlyozni: az örökölhetőség. Ma Magyarországon sajnos tragikusan magas a 4050 év között i férfiak halandósága. Az előkészítő munka során gyakran latolgattuk, hogy ki és miért fogja választani az új rendszert - mert a megtakarítás örökölhetősége egyfajta külön életbiztosítást jelenthet a család számára. A többpillérű rendszer jól definiálható elvi előnyei mellett engem mégis a már működő önkéntes nyugdíjpénztárak nagy sikere, gyors fejlődése győzött meg leginkább az elhangzott változtatások célszerűségéről és szükségességéről. A legtöbb kétely a tőkefedezeti pillérrel összefüggésben úgy merül f el, hogy miközben kötelező, aközben kockázatokat hárít a lakosságra. Véleményem szerint a mai felosztókirovó rendszer kockázatai is jelen vannak, csak kevéssé átláthatóak és rejtettek. A tőkefedezeti rendszer esetében viszont a megtakarítások védelme érde kében külön garanciákat építettünk be a törvénybe. A pénztáraknak ugyanis tartalékot kell képezni a hozamok ingadozására azokban az években, amikor magas hozamot sikerül elérniük, annak érdekében, hogy a kevésbé eredményes években is kiegészíthessék a hoza mot. Létrejön egy közös garanciaalap is, amely az esetleges átmeneti fizetési nehézségek áthidalásáról gondoskodik, háttérben az állam garanciájával. A garancia a befizetett összegekre és az esetleges probléma felmerüléséig képződő ö sszes hozamra érvényes. Van a törvénytervezetben egy minimál hozamgarancia is, a kezdeti években pedig tilos külföldre vinni a pénztáraknak a pénzt; bár megjegyzem, ezt többen kifogásolták, mondván, ha külföldön jobb a hozadék, a biztosítottnak az volna az érdeke, hogy ott fizessék be, ott fektessék be a pénzt. Mi mégis úgy gondoltuk, hogy ezt ma még nem szabad megengedni, hiszen a hazai gazdaságélénkítés is igen fontos tényező. A biztonság érdekében a törvénytervezetek nagyon szigorú feltételeket szabnak a z alapítással szemben mind a tőkeerő, mind a létszám, mind a jó hírnév, a nemzetközi elfogadottság terén. A működés során a befektetések biztonságát szolgálják a portfolióelőírások, valamint a működés nyilvánosságának előírása, beleértve az eredmények fol yamatos közzétételét is. Szigorú szabályok között működő felelős pénztárfelügyelet és a szakmai szempontokat érvényesítő pénztártanács jön létre. Tisztelt Ház! Szeretném kiemelni, hogy az újonnan munkába lépő generáció kivételével nem kötelezettség, hanem lehetőség az új rendszer választása, eltekintve most a 47 éven felüliektől, akiknek csak a megreformált felosztókirovó rendszeren belül lehet maradni. A lehetőségek tágítását jelentik a megtakarított összegek felhasználására vonatkozó alternatívák is. Így a változást a magam részéről elsősorban az állampolgárok szabadságának, felelős döntési lehetőségeinek kitágulásaként
