Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 28 (274. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
3840 holott ezek még szentebbek." Eljött tehát az ideje nyugdíjbiztosítási rendszerünk teljes körű modernizálásának. A kormá nyjavaslat célja - melynek benyújtását a szociális partnerekkel folytatott részletes, hosszan tartó párbeszéd előzte meg - egy olyan reform megvalósítása, amely a társadalmi szolidaritás fennmaradása mint első pillér mellett egy második, új, egyéni felelős ségen alapuló nyugdíjbiztosítási pillér felépítését javasolja. A harmadik elem a ma már meglévő és gyorsan terjedő önkéntes biztosítás. Az időskori biztonságot megerősítő hárompilléres rendszer nemcsak jobb garanciát nyújt a jövőbeni nyugdíjasoknak, hanem ugyanakkor igazságosabb is lesz, mert lehetővé teszi, hogy akik hosszabb ideig dolgoznak és több járulékot fizetnek, a jövőben kedvezőbb ellátásban részesüljenek. Ezen a felismerésen nyugodott az az egyezség, amelyet az Érdekegyeztető Tanácsban a kormány a szociális partnerekkel kötött, és amely szerint a partnerek tudomásul veszik a kormány reformtörekvéseit, azok elé akadályt nem kívánnak gördíteni. Garantálni a nyugdíjat, igazságosabb rendszert építeni - ez a törvényjavaslat elsődleges célkitűzése. Ugya nakkor, tisztelt Országgyűlés, a kormány javaslata az ország gazdasági és pénzügyi bázisának modernizálását is elő kívánja segíteni. Tőkeszegény ország vagyunk. Ennek oka is, de következménye is lassú gazdasági fejlődésünk. Egyesek szembehelyezik ezt a sze génységet a nemzeti tőke gazdagságával, hatalmával. A kormányjavaslat egyik fontos célja, hogy az elkövetkezendő évtizedek folyamán nagy mennyiségű nemzeti tőke felhalmozását tegye lehetővé. A számítások szerint a tőkefedezeti pillér olyan megtakarítást er edményez, amely folyamatosan nő, és 2030ban meghaladja a bruttó nemzeti termék egyharmadát. Ez a magyar nemzeti tőke jövőbeni képződésének alapja. Az így megtakarított összegek elősegítik a magyar befektetések finanszírozását is. A változások kulcsa, hogy az alapvetően érintettek, tehát a munkavállalók és a munkáltatók, a mainál sokkal jobban legyenek érdekeltek a rendszer működőképességének megőrzésében, vagyis abban, hogy teljesítsenek befizetéseket. Alapvető minőségi változást eredményez, hogy az embere k a nyugdíjjárulékuk egy részét a saját számlájukra fizetik, valóban magukénak tudhatják, ami fölött átlátásuk és ellenőrzésük van. (9.30) Ez a reform tehát a jövőnek szól. Építkezik, sok évtizedre határozza meg a társadalmi elosztási rendszerek működését, ezen keresztül az érdekmotivációkat, de persze a pénzügyi egyensúlyi viszonyokat is, amivel a mai parlament az elmúlt három évben hozott sok fontos döntése után talán ezzel járul hozzá leginkább vagy ezzel járulhat hozzá leginkább a jövő formálásához. A k ormány javaslatát rendkívül hosszú előkészítő munka előzte meg. Egyetlen kormányelőterjesztésnek sem volt ilyen részletes, megfontolt, a nemzetközi tapasztalatokat is feltérképező elemzési háttere. Számos - vagy inkább számtalan - tudományos fórumon folyt ak olykor szenvedélyes viták a nyugdíjrendszer jövőjéről. Az előkészítés alatt álló törvénytervezetet részletes számítási anyag egészíti ki. Ez az elemzési háttér egyfelől a finanszírozhatóság kérdésére kíván megnyugtató választ adni, másfelől pedig hatáss zámításokkal a lakossági réteghatásokat mutatja be, és tipikus egyéni élethelyzeteket vizsgál. Ezeket a számításokat, háttéranyagokat a tisztelt képviselők megkapták. A reformkoncepciót s az ezt alátámasztó háttérszámításokat is módja volt tanulmányozni az Érdekegyeztető Tanácsnak, amely egyébként négy fordulóban tárgyalt erről a kérdésről, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatnak, amely számtalan alkalommal találkozott a témával, a Tudományos Akadémia több bizottságának, érdekképviseleteknek és pártok frakciói nak is. A vizsgálatok végeredménye véleményünk szerint az, hogy a kormány által javasolt új rendszer hosszú távon is biztonsággal finanszírozható. A javasolt módosítások egyetlen évben sem növelik a GDP 1 százalékánál nagyobb mértékben az államháztartás hi ányát, ugyanakkor olyan hosszú lejáratú
