Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 27 (273. szám) - A Magyar Köztársaság és Románia között Temesvárott, 1996. szeptember 16-án aláírt, a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - MOLNÁR GYULA (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP):
3779 Kedves Képviselőtársaim! Befejezésül itt ragadom meg az alkalmat, hogy megköszönjem Szűrös Mátyás felszólalását, és a magam részéről végtelenül sajnálom, hogy államtitkár úr a felkínált lehető séggel nem élt. Úgy hiszem, más dolog egy párt politikai frontharcosának és debatterének lenni, és meg kell tudni különböztetni a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának politikai államtitkári posztját ettől a szereptől. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. A Magyar Szocialista Párt szavazatát Molnár Gyula úr indokolja. Megadom a szót. MOLNÁR GYULA (MSZP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az elmúlt egymásfél órában három különböző ország alapszerződését, mégis három n agyon hasonló jogi aktust vizsgált az Országgyűlés. Úgy tűnik, mint az igazi drámákban, ahol a harmadik felvonás környékén érünk az igazi izgalomhoz: úgy látom ellenzéki képviselőtársaim leadott szavazataiból, hogy hisznek az evolúciós folyamatokban, és an nak ellenére, hogy a magyarromán alapszerződést szövegében a leggyengébbnek tartották a vita különböző szakaszaiban az elmúlt egymásfél évben, mégis úgy tűnik, ebben az ügyben hisznek abban, hogy van a folyamatnak egy belső mozgása, amelyik abba az irány ba mutathat, hogy van megoldás és van remény. Információim szerint a demokratikus román kormány nagy megkönnyebbüléssel vette tudomásul a Független Kisgazdapárt tartózkodó szavazatát (Derültség.) , és ezek után lényegesen könnyebben tudnak azon az úton tová bb haladni, amit az elmúlt időszakban megkezdtek. Nekünk meggyőződésünk - ellentétben Lányi képviselőtársammal , hogy az alapszerződésnek igenis volt hatása a romániai választásokra, ha más nem, annyi mindenképpen, hogy lehetetlenné tette, hogy a választá si kampányban a magyar kártyát az RMDSZ ellen használhassák fel - az első fordulóban mindenképpen. Mindezek alapján bízunk abban a megkezdett folyamatban, ami Romániában kialakult, bízunk abban a részvételben, amit az RMDSZ jelenléte a kormányban számunkra és számukra kínálhat, és mindezek alapján a Magyar Szocialista Párt frakciója igennel szavazott a kihirdetésre. Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Megadom a szót Varga László úrnak, aki a Kereszténydemokr ata Néppárt szavazatát indokolja. DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ennek a vitának számos tanulsága van. Az egyik, hogy SzentIványi István képviselőcsoportvezető, valamint Eörsi Mátyás külügyi államtitkár úr állandóa n tanítanak, ahelyett, hogy tanulnának. (Derültség és taps az ellenzéki oldalon.) A második: nem illik mások érdemeit, nagy erőfeszítéseit vagy történelmi erényeit a maguk javára kisajátítani. Az, hogy Magyarország - hála istennek - jelentős tekintéllyel é s megbecsüléssel rendelkezik a világban, az 1956 érdeme. (Taps az ellenzéki oldalon.) Akkor, amikor arról vitázunk, hogy a Külügyminisztérium milyen erőfeszítéseket tesz, meglepő hallani, hogy a duma nem akarja visszaadni történelmi kincseinket, egyházi er eklyéinket azon az alapon, hogy győztes hadseregnek joga van ilyen cselekvésekre. Akkor vajon miért nem érvel a Külügyminisztérium azzal, hogy vissza kellene adniuk, már csak azért is, mert 1956ban ők követtek el az Egyesült Nemzetek alapokmánya ellen, ső t a Varsói Szerződés ellen brutális cselekvéseket, borzalmas károkat okozva az országnak?! Minimális lenne, hogy Oroszország törvényhozása ezt lássa be. Már voltak ilyen nagy belátások, igen tisztelt Országgyűlés, például 1940 körül, amikor Rákosi Mátyás é s Vas Zoltán kimentek a Szovjetunióba, visszakaptuk az 1848as zászlókat. Az egy elég jó csere volt.
