Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 27 (273. szám) - Dr. Kávássy Sándor (FKGP) - a belügyminiszterhez - "Hozzájárulhatunk-e, hogy szülőföldjükről elüldözött magyarok szülőhelyének magyar nevét most magyar jogszabályok alapján állami segédlettel vegyék el?" címmel - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KÁVÁSSY SÁNDOR (FKGP):
3743 Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A múlt év decemberében történt, hogy felkeresett K. Tibor budapesti lakos, felmutatta 1936ban kelt iskolai bizonyítványát, 1939ből konfirmációs emléklapját; mindkettő az első betűtől az utolsóig magyarul írott, holott a Román Királyság idején állították ki. Ugyanakkor mint corpus delictit, emberi jogai súlyos megsértésének bizonyságát húzta elő a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal 1996. október 10i jegyzőkönyv ét, mely születési helyét Sáromberke helyett románul, Dumbrvioarának írja. Amikor tiltakozott, csak beadványok és illeték lefizetése után lettek volna hajlandók a szülőhely nevét újra magyarul írni. Utánanéztem: a panaszra okot adó eljárás az 1992. évi LXV I. törvény és az azzal összefüggő 146/1993. számú kormányrendelet alapján történt. Mégis megütközve kérdezem, hozzájárulhatunke az ilyen sérelmek előidézéséhez. Nem különösen is kegyetlen sebzett honfitársaink érzékenységét semmibe venni, személyi adataik at állami segédlettel megmásítani, románra, szlovákra, ukránra s a többi átírni? Várom tehát véleményét. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Az interpellációra Kuncze Gábor belügyminiszter úr válaszol. KUNCZE GÁBOR belü gyminiszter : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Anyakönyvezés Magyarországon 1895. október 1je óta van, azóta szabály az, hogy abban az esetben, ha valaki nem Magyarországon, hanem külföldön született, akkor születési adatait az a zon országban érvényes közigazgatási elnevezéseknek megfelelően jegyzik be. Ehhez képest az előző kormány olyan változtatást hajtott végre 1991ben egy kormányrendelettel, hogy abban az esetben, ha a magyar állampolgárságot kérő és megkapó valaki hitelt ér demlően igazolni tudja a születési helyét, idejét és kéri, akkor - ha a településnek van magyar nevű megfelelője - zárójelben az ő kérésére ezt a magyar helységnevet feltüntetik. A szabályozás egyrészt megfelel a hagyományainknak, másrészt e kiegészítéssel pedig megfelel azok igényének is, akik azt akarják, hogy a születési helyük magyar nyelven is megjelenített legyen személyi azonosító igazolványaikban. Én is utánanéztem: képviselő úr helyesen mondta, az ön által K. vezetéknévvel illetett polgár valóban l eadta az iratait, csatolt egy '36os és egy '39es iratot, de ő 1921ben született, ennek megfelelő iratot viszont nem csatolt. Egyébként pedig ha csatolja, akkor most sincs semmilyen akadálya annak, hogy a nyilvántartásokban ennek megfelelően javítsuk a r eá vonatkozó adatokat, és hogy a születési helye Sáromberke néven is feltüntetésre kerüljön adataiban. (15.50) Ezért kérem, hogy születési anyakönyvi kivonatának másolatával keresse meg a Belügyminisztérium Személyi Adat- és Lakcímnyilvántartó Hivatalát és ott a szükséges módosításokat - a Magyarországon ma érvényes szabályozásnak megfelelően - el fogják részére végezni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Megkérdezem a képviselő urat, elfogadjae a miniszteri vála szt. DR. KÁVÁSSY SÁNDOR (FKGP) : Tisztelt Miniszter Úr! Ha a két perc lehetővé tenné, nagyon sok érvem lenne amellett... (Közbeszólások: Mondd!) - mondom , hogy ezt az ügyet úgy kell szabályozni, hogy az állampolgárok, különösen, akik akaratukon kívül jött ek át a trianoni határok közé, ilyen sérelmet ne szenvedjenek. Ezt annál is inkább hangsúlyoznom kell, mert állandó üzenet a határokon túl élő magyarok számára, hogy maradjanak szülőhelyükön, ragaszkodjanak jogaikhoz, hagyományaikhoz, nyelvi jogaikhoz, és ezek közé tartozik a szülőhely magyar nevének, tehát a települések magyar nevének a megvédése.
