Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 27 (273. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
3679 bizonyos, hogy új alkotmány népszavazással történő elfogadá sára nem kerülhet sor. Ezért vált szükségessé azoknak a kérdéseknek a rendezése, amely kérdéseket valamennyien az új alkotmányban szerettünk volna rendezni. Sajnos ez az új alkotmány, még egyszer mondom, a kormánypártok szándékai ellenére nem jöhet létre e bben a ciklusban. Ezek után, tisztelt Ház, tisztelt hölgyeim és uraim, szeretnék kitérni arra, hogy miről is szól ez a mostani alkotmánymódosító csomag, hiszen erről nagyon kevés szó esett a nyilvánosság előtt, nagyon kevesen említették, hogy mi is van ebb en az előterjesztésben, aminek a vitáját az Országgyűlés az elmúlt héten megkezdte. Öt pontban javasolja módosítani az alkotmánymódosító koncepció a hatályos alkotmányt. Ez az öt pont kivétel nélkül olyan pont, amelynek politikai relevanciája a politikai p ártok eszméi közötti összeütközés szempontjából tulajdonképpen nincsen. Ezek alapvetően - egy pont kivételével talán, erre majd még visszatérek - technikai jellegű módosító indítványok, és olyan módosító indítványok, amely módosítások a kormánypártok vélem énye szerint, sőt egyes pontokon az ellenzéki pártok véleménye szerint is nélkülözhetetlen módosítások. Az 1. pont öt ilyen pontot, kérdést tartalmaz. Az első az összeférhetetlenség kérdése. Az összeférhetetlenségi törvény vitája kapcsán teljes egyetértés volt valamennyi politikai megszólaló között, hogy lehetetlen állapot az, hogy a mandátum elvesztését eredményező összeférhetetlenség kimondása - a hatályos alkotmány szerint - a jelen lévő képviselők egyszerű többségének a szavazatával történik, míg az enn él enyhébb következményekkel járó mentelmi jog felfüggesztése a képviselők kétharmadának szavazatával történik. Egyetlen képviselő sincs ebben a Házban, aki joggal vitathatná, hogy ezen a ponton az alkotmányunk ellentmondást tartalmaz. Eddig az összeférhet etlenségi törvény hiánya miatt összeférhetetlenségi esetekre nem kellett számítani, tehát így az elmúlt években nem okozott gyakorlati problémát ez az alkotmányos ellentmondás. De mióta megvan az összeférhetetlenségi törvény, számítani lehet arra, hogy az összeférhetetlenség kimondására sor kerülhet. Ebben az esetben meg kell előzni a konfliktust, az alkotmányt módosítani kell. Megítélésem szerint meglepő lenne, ha ebben a pontban nem lenne hétpárti egyetértés. A 2. pont a népszavazással kapcsolatos rendelk ezések módosítása, az előterjesztés 34. §ában. A népszavazási törvény ügyének rendezetlensége 1993. január 22e óta az alkotmányos mulasztás terhével terheli a magyar törvényhozást, hiszen az Alkotmánybíróság 2/1993. számú döntésében kimondta, hogy a nép szavazási törvény még az 1989es alkotmánymódosítás előtt született, a népszavazási törvény nincs összhangban a hatályos magyar alkotmánnyal, ennek az összhangnak a hiányát fel kell oldani. Ezért a kormányzat alkotmánymódosításra tesz javaslatot, és ezt az SZDSZ támogatja. Azért támogatjuk ezt a javaslatot, mert az a javaslat, amit a módosítócsomag tartalmaz, egy hatpárti egyeztetés folytán létrejött javaslat volt, hiszen az alkotmányelőkészítő bizottság ennek a kérdésnek a rendezésére kiküldött egy albizo ttságot. Az albizottság megállapodott abban, amit itt rögzít is a törvény, nevezetesen, hogy módosítani kell a hatályos népszavazási törvénynek a népszavazás fajtáira vonatkozó előírásait; a jogosultakra vonatkozó előírásokat pontosítani kell; pontosítani kell a tiltott népszavazási tárgyakra vonatkozó listát; és meg kell határozni az eredményességi feltételeket, hiszen a magyar népszavazási törvény nemzetközi szakértők véleménye szerint is ellentmondásos. Rendkívül könnyű elindítani egy népszavazási folyam atot, de rendkívül nehéz sikeres népszavazást tartani. Ezért van az, hogy 1989 óta, mióta a népszavazási törvény létezik, mindössze egy sikeres és eredményes népszavazásra került sor. A hatpárti tárgyalás abban is egyetértett egy évvel ezelőtt, hogy kívána tos lenne ezeket a kérdéseket az alkotmányban rendezni, de mivel akkor még remény volt arra, hogy az új alkotmány elkészül még a ciklus befejezése előtt, ezért a hatpárti egyeztetés nem tett javaslatot az alkotmány módosítására. Ugyanakkor azt hiszem, senk i nem vitatkozhat azon, hogy ezeknek a kérdéseknek, tehát például annak, hogy mely esetekben nem kerülhet sor népszavazásra, az alkotmányban van a
