Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 27 (273. szám) - Rodríguez Bereijo, a spanyol alkotmánybíróság elnökének köszöntése - Napirenden kívüli felszólalók: - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
3672 Én is köszönöm. Több frakció nem jelezte szólási szándékát, ezért a következő napirend előtti felszólalásra térünk át. Varga Mihály frakcióvezetőhelyettes úr, a FideszMagyar Polgári Párt részéről, "Egyes gazdas ági mutatók értékelése és értelmezése" címmel kért szót. Megadom a szót Varga Mihály úrnak. VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ezekben a hónapokban vagy hetekben látnak napvilágot 1997 első negyedévének gazdasági adatai. Ezeket a gazdasági adatokat kiki saját ízlése szerint értékeli, és ebből próbál valamilyen prognózist készíteni. A múlt héten a Ház napirend előtti hozzászólójaként a pénzügyminiszter úr állt be a programkészítők, a sikertörténetkészítők csapatába, és próbálta értékelni a zokat az eredményeket, amelyek 1997 első negyedévéről eddig napvilágot láttak. Nos, én azt hiszem, a pénzügyminiszter úr talán hitelesebb képet tudott volna alkotni akkor, hogyha nemcsak azokról az adatokról számol be, amelyek valóban kedvező változást vag y elmozdulást mutatnak, hanem talán azokról is, amelyek a lakosság számára bizony néha fontosabbak, mint azok a makrogazdasági mutatók, amelyeket a miniszter úr egy ilyen rózsaszínű képben előadott. Mivel a kormány gyakran hivatkozik külföldi megítélésre, hadd kezdjem én is egy külföldi viszonyítási ponttal. Közismert, hogy Magyarország az Európai Unióhoz kíván csatlakozni, ezért nem haszontalan számunkra, ha elmondjuk azt, hogy azok közül a maastrichti konvergenciakritériumok közül: az államháztartás hiány a, az államadósság, az infláció és a hosszú távú kamatlábak viszonya - amelyet ebben a négy pontban foglalunk össze , bizony a magyar gazdaság ma ezek egyikének sem felel meg, bár ez, mondom, nem feltétele a csatlakozásunknak, de azért nem árt erről a vis zonyítási pontról is beszélni. És ezek közül a pontok közül különösen fontos az infláció kérdése, amely kapcsán a kormány az elmúlt két évben még azokat a megállapodásokat sem tudta betartani, amelyeket ő vállalt a különböző érdekképviseletek irányába. Más a helyzet, hogyha a magyar gazdaság korábbi teljesítményéhez viszonyítjuk ezeket az első negyedéves adatokat. Ekkor már valóban egy kedvezőbb képről beszélhetünk - csak közismert az, hogy ugye, a megfelelő eredmény felmutatásának a kérdése mindig a bázis megválasztását jelenti; az elmúlt két évben a magyar gazdaság stagnált, nem tudott bővülni, egy olyan fajta recessziót élt meg, amit döntő részben éppen az ominózus Bokroscsomagnak köszönhetett. Ezekhez a képekhez is szeretnék azért néhány észrevételt ten ni. A miniszter úr átsiklott a külkereskedelmi mérleg megítélésén, azzal fűzve mondandóját, hogy ez a helyzet azért nem az, ami 1994ben volt, mert most a gazdaság 23 százalékos növekedéséhez a külkermérleg romlása nem járul hozzá. Nos, én szeretném ezt megcáfolni, éppen a KSH és a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján: a külkereskedelmi mérlegben bizony egy rossz változás kezdődött meg, az első negyedévben az export 25 százalékkal, az import viszont 29 százalékkal növekedett, ami azt jelenti, hogy az árufor galmi mérleg hiánya 119 milliárd forintos lett - ez egy 689 millió dolláros hiányt jelent. Ez tehát kétségkívül ugyanazt a helyzetet idézi elő, amit 1994ben pont ez a kormány kifogásolt és marasztalt el. Erre hivatkozva mondták azt az akkori kormánypárti gazdaságpolitikusok, hogy egészségtelen növekedésre állt ez a gazdaság, mert a külkermérleg rendkívül rossz, a folyó fizetési mérleg hiánya pedig nagy. Szeretném megjegyezni, hogy ebben az évben is várhatóan - ezt nem én mondom, hanem különböző gazdaságku tatók - 3,5 milliárdos hiány fog újra előállni. Ha ehhez hozzávesszük, hogy ebben az évben megszűnik az importvámpótlék, amit pont a Bokroscsomag hozott be - most még 3 százalék, de ez le fog épülni és eltűnik , akkor joggal feltételezhetjük azt, hogy ez a külkereskedelmi mérleg bizony az év hátralevő részében tovább fog romlani. A miniszter úr nem beszélt arról sem, amit azért fontos elmondani, hogy mindezeknek a változásoknak, amit önök egyensúlyjavító intézkedésnek és egyensúlystabilizálásnak neveznek , mi
