Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 26 (272. szám) - A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZABÓ IMRE (MSZP):
3634 beszélgetés. Jeleztük, hogy van egy képviselőtársunk, aki az önkormán yzati és rendészeti bizottság nevében ismertetné az álláspontot - én mindenképpen javaslom azt, hogy esetlegesen az én hozzászólásom után ő kapjon lehetőséget, és akkor, gondolom, Szabó Lajos Mátyásnak is lesz lehetősége arra, hogy néhány szóban összefogla lja a véleményünket. Én a magam részéről csak azt szerettem volna nagyon röviden elmondani - és nem húzni a tisztelt Ház idejét , hogy nagyon szépen köszönöm Szigethy István kitüntető szavait, amelyekkel megtisztelt minket, és örülök annak, hogy követendő példaképpen említette ezt a törvénytervezetet. Mi is erre gondoltunk ebben a folyamatban, hiszen példa nélküli az, hogy három parlamenti bizottság képes volt arra, hogy egy ilyen ügy kapcsán egy bizottságközi bizottságot hozzon létre, ez a bizottság rendk ívül korrekt módon viszonyult a kérdéshez - természetesen óvatosan is, hiszen érzékelni lehetett azt, hogy e probléma mögött sok minden más, egyéb probléma van, amelyek nyilván majd a társasházi törvény környékén, a lakásszövetkezetek ügyében érinteni fogj ák magát a lakásszférát. Mégis azt gondolom, erre a konkrét ügyre, ennek az 1300 kényszerbérlőnek az ügyére rövid távon megnyugtató megoldást sikerül találni. Én is abban reménykedem, hogy további módosítások nem érkeznek ehhez a javaslathoz, és a Ház rövi d időn belül el tudja fogadni. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tájékoztatom képviselőtársaimat: ha az előterjesztő jelzi hozzászólási szándékát, soron kívül meg kell adni neki a szót. (Molnár Gyula és dr. Szabó Lajos Mátyás dr. Szabó Imrér e mutat.) Megadom a szót Szabó Imre képviselő úrnak, MSZP. DR. SZABÓ IMRE (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt, még jelen lévő Képviselőtársaim! Az 1993. évi LXXVIII. törvény 85. §a a kényszerbérletek felszámolásának határidejét 1996. december 31é ben határozta meg, de ennek a feladatnak az önkormányzatok csak 50 százaléka tudott megfelelni. A probléma feloldására a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. számú törvény módosítás áról szóló T/3482. számú képviselői önálló indítványt nyújtottak be képviselőtársaim. Bizottságunk már 1996. november 27én napirendre tűzte e kérdéskört, és egyhangúlag ajánlotta az Országgyűlésnek megtárgyalásra. Az Országgyűlés 1996ban nem tűzte napire ndjére a témát. A beérkező adatok, valamint az önkormányzatoknál rendelkezésre álló elidegenítési bevételek és az általuk igényelt központi költségvetési támogatási források adatai egyértelműen mutatták, hogy az áthúzódó ügyek - ezek száma 1250, közülük a megyékben 354, míg a főváros kerületeiben 896 ügy van - az elhelyezési feladat teljesítésének mintegy 50 százalékát jelenti. Az adatok mutatták azt is, hogy a teljesítés a rendelkezésre álló három év helyett szinte kizárólag a harmadik évre koncentrálódott , miközben az önkormányzatok nem vagy rendkívül csekély mértékben használták fel a rendelkezésükre álló saját forrásokat, és vették igénybe a költségvetési támogatást. A kényszerbérletek megszüntetésére a törvényben előírt 1996. december 31i határidő lejá rta önmagában nem szüntette meg az önkormányzatok kényszerbérlőkre vonatkozóan előírt elhelyezési kötelezettségét, a határidő elmulasztásához azonban nem fűződött a törvényben szankció. E probléma megoldására a T/3482. számú önálló képviselői indítvánnyal összefüggésben az alkotmány- és igazságügyi, a gazdasági bizottság és az önkormányzati és rendészeti bizottság tagjaiból 1997. március 19én megalakult a kényszerbérletekkel foglalkozó albizottság. Az albizottság elnöke a március 26án tartott első ülésen tájékoztatást kért a várható módosító javaslatokról. Az április 23i ülésen, amelyre az albizottság elnöke a témában érintett tárcák mellett meghívta az érdekképviseleteket is, megtárgyaltuk a konkrét szakmai javaslatokat, ennek során a tárcák, az érdekkép viseletek elfogadták a módosító javaslatokat.
