Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 26 (272. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. OROSZ ISTVÁN, az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság alelnöke:
3590 Köszönöm a türelmüket. (Közbekiáltások.) ELNÖK (dr. Gál Zo ltán) : Megadom a szót Pokorni Zoltán frakcióvezetőhelyettes úrnak, Fidesz. POKORNI ZOLTÁN (Fidesz) : Mielőtt bárki megtámadja Szabó Iván frakcióvezető urat azzal, hogy amiről ő itt beszélt, az nem rendkívüli (Derültség az ellenzéki pártok soraiban.) , hisze n ma már egymást érik az ilyen valóban mosolyra fakasztó kijelentések a médiában, érdemes erről komolyan is beszélni. Hiszen az, amiről Horn Gyula, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke beszélt, két szempontból mindenképpen tanulságos. Az egyik, hogy társad almi csoportokat nevez meg, állít pellengérre, kiált ki kisebb vagy nagyobb bűnök okozójának. Láttunk már erre példát, amikor a gazdatüntetés idején kicsit szoft, kicsit pihentető formában, de azért rendesen kulákozott a miniszterelnök úr (Közbekiáltások. - Derültség az ellenzéki pártok soraiban.) , szembeállítva a gazdákat akár a pedagógusokkal, akár a közalkalmazottakkal. Most egy rendes értelmiségellenes kijelentést hallottunk. Nehéz felfedezni, hogy mi ennek az oka: csak úgy elszaladt a ló Horn Gyulával, vagy pedig az SZDSZnek akart egy oldalvágást tenni (Derültség az ellenzéki pártok soraiban.) - nem is érdemes ezzel foglalkozni. Amivel érdemes foglalkozni, az az, hogy a magyar felsőoktatásban valóban baj van, valóban gond van, és nem ilyen módon, nem i lyen hányaveti módon kellene hozzáfogni ehhez, mert a magyar felsőoktatás képzési struktúrája sok esetben valóban elavult, sok esetben valóban jelentős reformra szorul. A kérdés azonban az, hogy ki jogosult ezt a reformot végigvinni, megfontoltan irányítan i: Váraljáról Horn Gyula vagy pedig az autonóm felsőoktatási intézmények. Én ez utóbbiakra szavazok inkább, nekik adok bizalmat, semmint az ilyesfajta hétvégi kijelentéseknek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zolt án) : Megadom a szót Orosz István képviselő úrnak, az oktatási bizottság alelnökének. DR. OROSZ ISTVÁN , az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság alelnöke : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaink! Egy előzetes megjegyzést engedjenek meg: ha én olyan kiváló jegyzetíró lennék, mint Csapody Miklós képviselő úr, akkor nem az értelmiség felé üzennék, hanem az értelmiségnek. (Taps a kormánypártok soraiban. - Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban: Bravó!) Ezt csak úgy mellékesen jegyeztem meg. Ami most már a napirenden szereplő kérdést illeti: én úgy vélem, abban mindnyájan egyetérthetünk: az, hogy minél többen tanulnak ebben az országban, valóban érték, olyan érték, amelyet meg kell becsülnünk. És óriási lehetőséget kaptak a felsőoktatási intéz mények, hogy minél több hallgatót képezhetnek ki jelenleg is és a jövőt illetőleg is. Az azonban, hogy milyen ennek a képzésnek a struktúrája, valóban gond. És én nem tudom, mert én nem hallgattam, mit mondott a miniszterelnök úr, de félek tőle, hogy ellen zéki képviselőtársaim se hallgatták, tehát nem tudják pontosan, hogy mit mondott. (Zsigmond Attila, dr. Pusztai Erzsébet, dr. Kutrucz Katalin: Itt van leírva!) Ha ez a gond - és ez a gond, az igazi gond , hogy a képzési struktúrával van valami baj, akkor én azt hiszem, ezen a képzési struktúrán valóban változtatni kell! Én nem tudom megmondani azt, hogy sok filozófust képezünke vagy nem (Közbeszólások.) , egyre azonban emlékszem. Nem régen járt az oktatási bizottságban Oláh György Nobeldíjas magyar vegyés z, aki a következő kérdést tette fel: mi az oka annak, hogy a XX. században igazában egyetlen nagy filozófus sem született? És választ is adott rá: az az igazi ok, hogy nincs igazában olyan ember, aki a természettudományok és a társadalomtudományok egészét a filozófia szintjén át tudná tekinteni. Na már most, ha ehhez képest mi filozófust százat, negyvenet, húszat képezünk Magyarországon, valóban fontos az, hogy lesz belőlük egy nagy XX., XXI. századi filozófus? Én nem tudom, hogy lesze belőlük, nem vagyok meggyőződve arról, hogy feltétlenül kell annyi
