Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 21 (271. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/4314. szám) általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz):
3554 Tehát ahhoz, hogy ugyanazt jelentse mindenkinek, lehe t hogy 80 mondatban kell körülírni azt, hogy ez alatt tulajdonképpen mi mit értünk, amin a világon egyébként máshol senki nem vitatkozik, mert mindenki ugyanazt érti azon az egy mondaton. Tehát ilyen problémák természetesen sokszor adódhatnak. A parlamentn ek amellett természetesen, hogy törvényeket kell hozni - és ez az egyik legfontosabb feladata szerintem - szintén ehhez hasonló rendű és rangú feladata az, hogy a végrehajtó hatalmat ellenőrizze. Számos ilyen funkciója van természetesen a magyar parlamentn ek. Ilyen például az interpelláció, a kérdés, az azonnali kérdés intézménye is, amely alkalmas erre a szerepre. Ilyen az is, amit szintén az új Házszabály vezetett be, hogy a bizottság előtti legalább évente egyszeri miniszteri meghallgatás intézménye. Azo nban ha ezt összehasonlítjuk például a nyugati gyakorlattal, akkor azt vehetjük észre: lehet, hogy ezek sokszor jogszabályban nincsenek rögzítve a nyugati demokráciákban, mégis az ellenőrzési funkciója az ottani parlamentnek sokkalta erősebb, mint ami Magy arországon megvalósul. Tehát ha a Házszabályban mi például azt szeretnénk, hogy a törvényhozás minden tagja - és itt nemcsak az ellenzékről van szó, tisztelt képviselőtársaim, hanem kormánypárti képviselőkről is, hiszen több nyugati országban a kormánypárt i képviselőnek sokkal nagyobb ráhatása és lehetősége van a saját kormányára, mint önöknek, tisztelt kormánypárti képviselőtársak, mert a bizottságban sokkal komolyabban tudják ellenőrizni a saját kormányzati apparátusukat; és itt nemcsak a miniszterre vagy a politikai államtitkárra gondolok, hanem ennél alacsonyabb rangú beosztottakra is, a közigazgatási beosztottakra, legalább helyettes államtitkári szintig gondolom azt, hogy ezeket az embereket rendszeres időközönként, nem is évente egyszer, hanem többszö r is bizottság előtt meg kellene hallgatni, és azokról a részfeladatokról, amelyek rájuk vannak bízva, igenis ki kellene őket kérdezni. Ez jelentené a valódi végrehajtó hatalom ellenőrzését, és biztosíthatná mind a kormányzó párt képviselői, mind az ellenz ék képviselői számára azt, hogy lehetőséget nyerjenek arra, hogy ellenőrizzék valójában a végrehajtó hatalmat, és bepillanthassanak a végrehajtó hatalom valódi működésébe. Ezeken a területeken, azt hiszem, vannak még hiányosságok, és nem ártana ez irányban eltolni egy kicsit a törvénygyár felől a parlamentnek a munkáját. Azt gondolom, most már, a második ciklus vége felé közeledve, miután már a nagy rendszerváltó törvények döntő többségét, azt hiszem, a magyar parlament meghozta - jólrosszul, ez lehet vitá k kérdése , de most már lassan lehetőséget kellene arra biztosítani, hogy a parlament egy ilyen lehetőséggel is élhessen. Ezeken a tárgyalásokon, amelyekről Szigethy István részletesen szólt, én is valóban részt vettem, és ott számos indítványt terjesztet tem elő a Fidesz javaslatára. Ezen indítványok egyébként nem voltak újak, ezen indítványokat a '94 előtti ciklusban is az ügyrendi bizottságban az akkori házszabálymódosító csomagban, ami akkor készült, és végül is ennek a házszabálymódosító csomagnak eg y folyománya, egy későbbi képződménye lett a '94es új Házszabály, már akkor is előterjesztettük ezeket az indítványainkat, illetve azoknak egy részét, illetve '94 nyarán is előterjesztettük az indítványok egy részét, amelyek arra irányultak, hogy a parlam ent tevékenységének a racionalizálása történjen meg. Én azt gondolom, a parlament egyik fontos feladata az, hogy a kormány által benyújtott törvényjavaslatokról a jelen levő képviselők, például mondjuk az ellenzéki pártok elmondhassák az azzal szemben megf ogalmazott kritikájukat, és ha van, akkor felmutathassák azt az alternatívát, amit ők ezzel kapcsolatban nyújtani tudnak. Szerintem ez a legfontosabb és a nyilvánosságot érintő kérdés. De például a részletes vita szerintem rossz irányba csúszott el a mai m agyar gyakorlatban. Ennek elsősorban szakmai kérdésekről kellene folynia, mert az nem annyira érdekli az átlagpolgárt, hogy az "és"t és a vesszőt hova kell rakni az adott mondatban, hogy egy adott megfogalmazás most jelenthete ezt vagy jelenthete azt. E zt én a magam részéről nyugodtan bizottsági szintre le tudnám helyezni, és inkább többet mutatnék a parlament munkájából a polgárok számára az általános vitából,
