Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 21 (271. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KRISTÓF ISTVÁN, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BÁNK ATTILA, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója:
3522 Egyébként engedjék meg, hogy megosszak egy személyes észrevételt a tisztelt Házzal: igen sajnálatos most, hogy pontosan nekem, a Független Kisgazdapárt képviselőjének kell kifejteni egy kisebbségi álláspontot ak kor, amikor közismert az, hogy a Független Kisgazdapárt álláspontja a táblabíróságok, a négyszintű igazságszolgáltatás bevezetése vonatkozásában a tárgyalt törvényjavaslattal nagyjából egybeesik. Hogy miért volt mégis a Független Kisgazdapárt részéről a ta rtózkodás és a többi ellenzéki párt részéről az ellenszavazat a vita során, ahhoz engedjék meg, hogy egyetlen mondat kitérőt tegyek. Már a tisztelt Ház előtt, de a bizottság előtt is felmerült egészen komoly formában, egy bizonyos jogtechnikai kérdés. Neve zetesen az, hogy tárgyaljunk először az alkotmánymódosításról, amelyben benne van - szó szerint is benne van - a négyszintű bíráskodás, a táblabíráskodás, s ha akár konszenzussal, akár többségi szavazással elfogadja a Ház az alkotmány módosításáról szóló t örvényjavaslatot, tehát törvény lesz, ehhez képest tudjuk kifejteni saját álláspontunkat, és ebben az esetben nem biztos az, hogy az öt ellenzéki pártnak hasonló álláspontja lesz a táblák vonatkozásában. Mivel ez a javaslat - bár elméleti igen mellett - vé gül is lekerült a napirendről mind a bizottságban, mind pedig a Házban, ezért foglalta el az öt ellenzéki párt azt az álláspontot, amelyet most én itt mint kisebbségi álláspontot kívánok megfogalmazni. Tisztelt Ház! Felmerült a vita során - és azt hiszem, talán ez a legfontosabb az egész kérdésben és a táblabíráskodás kérdésében is - három kérdés: ki, hol és mit fog tárgyalni ezeken a táblákon. A bíróság létszáma nagyobbrészt adott. A bevezetésre szánt határidő, amelyet az előterjesztésben olvastunk, nem ig azán elegendő a bírói létszám akármilyen mértékű felduzzasztására. Tehát az elhangzott a miniszter úr expozéjában, de képviselőtársam is említette, hogy ma az ügyek 70 százalékát 15, 16 éves gyakorlattal rendelkező bírók, elsősorban bírónők tárgyalják a városi bíróságokon. Ezt a létszámot néhány év alatt emelni igazából nem megalapozott várakozást jelent álláspontunk szerint. Felmerült a hol kérdése is, ami végül is egy elhelyezésbeli problémát jelent; miniszter úr erre utalt expozéjában. Én azért feltesz em a kérdést: most azután úgy lesz, hogy a megyei bíróságon, ha a kapuval szemben állok, jobb oldala tábla, bal oldala megyei bíróság? Tehát igazából sem a javaslat, sem pedig az indokolás, amelyet várna az ember egy ilyen törvényjavaslatnál, erre nem ad választ. Az én legnagyobb problémám, és ez egy picit egyéni problémám is, és azt hiszem, hogy az ellenzéki pártok képviselői osztják ezt a véleményemet: mit fognak itt tárgyalni? Önök tudják? Olvasták a Be. módosítását? Tudják, hogy milyen ügyek kerülnek i de? Ezeknek az ügyeknek milyen költségvonzata lesz például a tanúbizonyítás szempontjából? Nem tudjuk. Ma a Magyar Hírlapban lehetett arról olvasni három sort, hogy körülbelül mit akarnak, én nem hiszem, hogy kormánypárti képviselőtársaim megkapták volna a z ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot, előterjesztést. Ha pedig ilyen nincs, akkor én nem hiszem azt, hogy felelőssége teljes tudatában bárki erre a törvényjavaslatra rábólinthatna mindenféle gondolkozás és megfontolás nélkül. Annak, hogy olcsó és gyors le gyen az igazságszolgáltatás, alapvető követelménye az, hogy helyben intéződjenek el az ügyek, tehát ott intéződjenek el, ahol felmerültek, ne kelljen utaztatni az állampolgárt - egyéb szakértőkről, ügyvédről, a bírósági eljárás egyéb szereplőiről nem beszé lve , és minél gyorsabban következzen be. Azt gondolom, és az ellenzéki pártok véleménye ezzel egybeeső, hogy a táblabíróságok bevezetésének módja és az időkerete, hogy az első három táblát még 1997ben, majd a következő táblákat, a két táblát az ezredfor duló után fogják bevezetni, ez egy bizonyos káoszt fog eredményezni az igazságszolgáltatásban. Felteszem a kérdést, hogy mi lesz azzal a nagy budapesti táblabírói létszámmal, amely majd '93 körül két vidéki táblára kell hogy kimenjen. Ki fog menni? Ilyen a pró kérdések ezek, amelyek véleményem szerint nagyban befolyásolják ennek a törvénynek a fogadtatását.
