Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 21 (271. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter:
3517 kérhetőbbé válik, ugyanakkor mindez a munkavégzés feltételeinek biz tosítását is fontossá teszi, és ezt a bíró okkal igényelheti. A bíró munkáját jelenleg egy alkalommal, a kinevezés után 3 évvel értékelik. Ez a gyakorlatban nem vált be, ezért a javaslat a határozatlan időre történő kinevezés után még két kötelező, 6 évenk énti értékelést ír elő, amelynek célja, hogy a bírói szolgálat folyamatában korrigálja a szakmai hibákat. A javaslat megszünteti a bírói javadalmazásnak a köztisztviselői illetményalaphoz történő kötődését. Az önálló bírói illetményalap mellett viszont meg kell szüntetni a bírói pótlék intézményét. Szeretném kiemelni, tisztelt Ház, hogy eltérő törvény szabályozza ugyan a bírák és az ügyészek előmenetelét, hiszen a reform kihat az ügyészségi szolgálati viszonyra is - és e tekintetben a szabályozás, bár eltér ő formában történik meg, két külön törvény tartalmazza az eddigi egységes szabályozás helyett a bírák és az ügyészek előmenetelére vonatkozó szabályokat , ez azonban nem jelenti azt, hogy a bírói és az ügyészi kar anyagi megbecsülése eltérő lenne. Ugyanaz okat a feltételeket biztosítja és nyújtja a törvény a bírák és az ügyészek számára, és így nem jön létre szakaszék e tekintetben a bírák és az ügyészek között. A javaslat a bírákéval azonos módon szabályozza az ügyészi kinevezés feltételeit, beleértve az e lső alkalommal határozott időre szóló kinevezést is. Az ügyészi szervezetben is nő a pályázat útján betölthető álláshelyek száma. Tisztelt Országgyűlés! Abból a tényből, hogy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló önálló törvény alkotására kerül so r, az következik, hogy a bíróságokon dolgozó más alkalmazottakra vonatkozó munkajogi jellegű szabályokat, beleértve a javadalmazást is, külön törvényben kell szabályozni. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló javaslat személyi hatály a a bírósági dolgozókon kívül kiterjed az országos igazságszolgáltatási tanács hivatalánál, az igazságügyi szakértői intézetek hivatalánál, illetve az igazságügyi szakértői intézményekkel létesített szolgálati jogviszonyokra is, mivel az e szerveknél fogla lkoztatottak munkavégzése, a jogviszony legfontosabb tartalmi elemei feltétlenül azonos jellegű megoldásokat igényelnek. Nagyon fontosnak tartom a javaslatnak azt a részét, amely a szakértőket e törvény hatálya alá vonja, és olyan javadalmazást igyekszik s zámukra biztosítani, amely várhatóan meggátolja a szakértői intézetek elnéptelenedését, és ezzel is elősegíti az igazságszolgáltatás gyorsabb működését. Tisztelt Ház! Végezetül szeretnék arról is szólni, hogy mindezek a változások - beleértve a törvénycsom ag további elemeit is, amire szintén utaltam - jelentős költségvetési vonzatokat igényelnek. Részletesen felmértük, hogy milyen költségvetési igények merülhetnek és merülnek fel a reform végrehajtása során. Két esztendőre bontva, 1998ra és 1999re, az iga zságügyi reform költségvetési forrásait 12 milliárdra kell becsülnünk. Ez az összeg elsősorban a bíróságokon, ügyészségeken dolgozó bírák, ügyészek, bírósági és ügyészségi alkalmazottak előmeneteli rendszerének karbantartásához és megalapozásához szükséges . Ez az összeg mintegy 80 százalékban ehhez kapcsolódik, és ebből az összegből mintegy 20 százalék az a rész, amely a szervezeti intézkedések végrehajtására, az ítélőtáblák létesítésére, fellebbviteli főügyészségek létesítésére és más szervezeti intézkedés ekre vonatkozik. (11.40) Ezeket a költségeket a kormány ismeri és elismeri, és természetesen biztosítani fogja a költségvetés tervezésében azt, hogy ezek megfelelő módon, a kellő időben rendelkezésre álljanak az igazságügyi reform végrehajtásához. (Az elnö ki széket G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Tisztelt Ház! Ennyiben kívántam a megszokottnál lényegesen hosszabban, de a téma jelentőségéhez illően vázolni a törvényjavaslatok megszületésének körülményeit, hátterét és a törvé nyjavaslatok tartalmát. Folytatni fogjuk az előterjesztéseket, hiszen még három törvény szorosan kapcsolódik az igazságügyi reformhoz. Most az expozé végén azzal szeretném zárni
