Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 21 (271. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter, a napirendi pont előadója:
3499 A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köz társaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . Az előterjesztést T/4300. számon, az alkotmányügyi bizottság ajánlását pedig T/4300/2. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a mai napon csak a miniszteri expozé hangzik el, majd ezt követően az alkotmányügyi bizottság előadójára és a kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor tíztíz perces időkeretben. Most megadom a szót dr. Vastagh Pál igazságügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. VASTAGH PÁL igazságügyminiszter, a napirendi pont előadója : Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! 1994 őszén módosította ez a mostani Országgyűlés ciklusa során a Magyar Köztársaság alkotmányát. Ez a módosítás akkor egy rö vid, technikai jellegű, elsősorban az állampolgári jogok országgyűlési biztosainak helyzetére, és alkotmányos szabályozására és az Alkotmánybíróság létszámára vonatkozó módosítás volt. 1995. május 2án született az a megállapodás, amely az új alkotmány elő készítésének érdekében azt tartalmazta, hogy alkotmánymódosítási moratórium kerüljön bevezetésre addig, amíg az alkotmány el nem készül. Ugyanakkor mára, tisztelt képviselőtársaim, azt hiszem, világosan láthatjuk, a tények ezt bizonyítják, hogy az az ok, a z a feltétel, amiért az alkotmánymódosítási moratórium megszületett, nem teljesül, és nincs reális esélye annak, hogy az új alkotmány szövegét népszavazás erősítse meg ebben a kormányzati vagy parlamenti ciklusban. Emellett, tisztelt Ház, idő közben olyan jogalkotási követelmények és szükségletek merültek fel, amelyeknek a kormány eleget kíván tenni. A kormány kifejezett kötelessége, hogy ezeknek eleget tegyen. Ezek a jogalkotási kötelezettségek egy oldalról az Alkotmánybíróság határozataiból következnek. N evezetesen: a népszavazás tárgykörére vonatkozó módosítás, szabályozás, illetőleg a kormánytagok jogállására, felelősségére vonatkozó átfogó szabályozás kidolgozására, alkotmánybírósági határozat, időpont megjelölésével - 1997. július 15i dátummal - kötel ezi az Országgyűlést és ezen keresztül a kormányt. (10.00) A tennivalók másik jelentős köre az igazságügyi reform megvalósításával kapcsolatos. Az igazságügyi reform lényegével, tartalmával, fő irányaival kapcsolatosan most termé szetesen nem kívánok részletesen szólni, hiszen a következő napirend keretében bőségesen lesz lehetőségem kifejteni az ezzel kapcsolatos kormányzati álláspontot. Azt azonban most is szeretném nagyon határozottan és világosan leszögezni, hogy az igazságügyi reformra, tisztelt képviselőház, nem a kormány ambíciói miatt van szükség. Azért van szükség, tisztelt Ház, mert ez valamennyi magyar állampolgár érdeke, hogy jól szervezett, jól működő igazságszolgáltatása legyen a Magyar Köztársaságnak. Ez független kor mányzati ciklustól, ez a tendencia a korábbi kormányzati ciklus alatt is érvényesült, és meggyőződésem, hogy a jelen cikluson túlmutató feladatai is lesznek még a következő kormányoknak e tekintetben. Ha ezt a reformot nem kezdjük el, tisztelt Ház, további késlekedés következhet be, aminek a következményei még inkább tetézhetik azokat a problémákat, amelyeket ezzel a reformmal meg kívánunk oldani. Ez tehát a második tényezője az alkotmánymódosítás indokoltságának és szükségességének.
