Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 20 (270. szám) - A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között Párizsban, 1995. március 19-én aláírt, a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája5 - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - HORVÁTH VILMOS (SZDSZ):
3440 ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Horváth Vilmos képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szöve tsége. HORVÁTH VILMOS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Viszonylag könnyű helyzetben vagyok, miután néhány dologra előző két felszólalásában már Eörsi államtitkár úr is utalt, illetve olyan dolgokról be szélt, amelyekről magam is szerettem volna beszélni. S örülök annak, hogy a vita harmadik órájában végre sikerült tisztáznunk azt, hogy a kihirdetés egyáltalán mit jelent, azok után, hogy ma már hat ilyen kihirdetéses országgyűlési határozati javaslatot me gszavaztunk. Örülök, hogy Németh Zsolt ezt pontosította, hogy a kihirdetés nem egy gesztus - bár többen ezt állították , a kihirdetés egy olyan jogi aktus, amelynek nyomán - most csak megismétlem, mert már többen elmondták - ez az alapszerződés a belső jo g részévé válik. Csapody Miklós képviselőtársam irodalmárhoz méltó módon, költői kérdésként tette fel: de vajon mi válik a belső jog részévé? És felsorolta azokat a negatívumokat, amelyeket ő negatívumoknak lát, és amelyekkel termé szetesen lehet és talán kell is vitatkozni. Úgy vélem, két dolog is a belső jog részévé válik. Egyrészt azok a kötelezettségek, amelyek az alapszerződésből ránk háramlanak, azokat nekünk a magyar jogviszonyok és lehetőségek között végre kell hajtani. A más ik pedig: a szerződő fél által is be kell tartatni azokat a vállalásokat, amelyeket ők az aláírással vállaltak. Hogy ez miként sikerült és miként nem, ezt persze a patkó két oldalán ülők különbözően ítélik meg. Az előbb hallottuk Kelemen Andrásnak a nagyon szomorú - és ezt őszintén mondom , a nagyon szomorú problémalistáját, amellyel bizony nemigen lehet vitatkozni. A dolgunk éppen az, hogy mindezeket a dolgokat felvessük. Ehhez persze - az én szerény véleményem szerint - kell egyfajta keret, s úgy vélem, ez a keret - vagy ha úgy tetszik: ez az eszköz - az alapszerződés. Nagyon halkan teszem hozzá, hogy talán minden hibájával és hiányosságával együtt. De mégiscsak van egy alapszerződés, amelyre lehet hivatkozni, amelynek alapján számon lehet kérni dolgokat a szomszédos országoktól, jelen esetben Szlovákiától. Azon nem csodálkozom, de csak úgy megjegyzem, hogy az ellenzéki képviselőtársak kritikája az alapszerződéssel kapcsolatban kimondottan és kizárólagosan kisebbségi ügyeket érintett. Az természetes is, ho gy a kritikák erre vonatkoztak, hiszen ez a legfajsúlyosabb pontja magyar szempontból ennek az alapszerződésnek. De azt hiszem, érdemes elmondani azt is, hogy ebben az alapszerződésben a gazdasági, a tudományos, a sport, a kulturális és egyéb kapcsolatok is szabályozottabbakká válnak, mint voltak korábban. Sajnálatosnak tartom ugyanakkor azt, hogy ellenzéki képviselőtársaim folytatják azt a fajta illúziókeltést, amelyet már az alapszerződés vitája során lefolytattunk. Megpróbálják azt sugallni - és el is h iszem, hogy ez a véleményük, de az én számomra mégiscsak sugallatnak tűnik , mintha lehetett volna sokkal jobb alapszerződést kötni. Az alapszerződés - önök is tudják, mi is tudjuk - mindig valamiféle kompromisszumok eredményeként jön létre. Azt hiszem, a z a fontos, hogy van egy alapszerződés, amelynek nyomán igenis számon lehet kérni dolgokat, amelyek most a belső jog részévé válnak, s a belső jog részévé kell hogy váljanak Szlovákiában is. Hogy ez eddig miként teljesült ott, arról beszélgetünk vagy vitat kozunk ma este, s itt nagyonnagyon sok aggályt mi magunk is osztunk az ellenzéki képviselőtársakkal együtt. (21.30) Még néhány megjegyzésre szeretnék reagálni. Az egyik: Surján képviselőtársam is, Kelemen képviselőtársam is, de talán Németh Zsolt is említ ett bizonyos személyeket, és a jelenlegi adott szlovák kormányt. Nagyon sokszor elhangzott a korábbi vitákban, hogy igaz, hogy kormányok és kormányfők írják alá az alapszerződést, de ez két nemzet vagy két állam között köttetik. A következő napirendi pont a magyarromán alapszerződés kihirdetésével kapcsolatos törvényjavaslat vitája lesz,
