Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 20 (270. szám) - A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között Párizsban, 1995. március 19-én aláírt, a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája5 - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP):
3427 Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgy eim és Uraim! Mint ismeretes, a Független Kisgazdapárt az alapszerződések területén igen nagy különbséget tesz azokkal az országokkal kötendő alapszerződésnél, ahol jelentős számú magyar kisebbség él és azoknál az országoknál, amelyek messzebb vannak, ahol magyar kisebbség nem él, és az együttműködést helyesli. Természetesnek tartjuk, hogy az országnak szüksége van szerződésekre, szüksége van kapcsolatokra a világ minden országával. Azonban különleges súlyt, különleges elbírálást és különleges szerződésköté si technikát igényelnek azok az országok, amelyekben igen nagy számú magyar kisebbség él, mert azok sorsáért a mindenkori magyar kormány felelős. Éppen ezért a szlovákmagyar alapszerződés - amely '95ben kötődött és került aláírásra Párizsban - bizony már egy bizonyos rövid történelmi távlatot ad, és megállapíthatjuk - azt hiszem, nemcsak az ellenzék tisztelt képviselői, hanem a tisztelt kormánypártok képviselői is , hogy talán a beneši dekrétumok, a nagy kitelepítések óta ilyen rossz elbánásban nem volt részük a magyaroknak, ilyen rossz és a magyarokat sújtó törvényeket nem hozott Csehszlovákia; s Szlovákia mindenen túltesz. Röviden: a nyelvtörvény. Nem akarom részletezni, itt mindnyájan ismerjük. A magyarság teljes lesöprése Szlovákia területéről, a szlo vák nemzetállam hirdetése, a magyarokat ért rengeteg attrocitás. Vagy - hogy csak egy témát mondjak, mert sorolhatnám sokáig, de nem akarom húzni az időt, mert késő van - csupán a párkányi híd témája, amelyik most aktuális, és amely - azt hiszem - az utols ó híd, amelyiket a második világháború óta nem építettek újjá. Azt is tudni kell, hogy ennek az 50 százalékát az Európai Unió finanszírozná forrásrészről, a szlovák és a magyar félnek csak a másik felét kellene finanszírozni azért, hogy legyen közlekedési lehetőség. Ez az európai uniós ajánlat május 29ével lejár. A szlovák kormány nem akar nyilatkozni, nem tárgyal a magyar külügyi kormányzattal. Nem tudom, hogy jelen pillanatban milyen stádiumban van, azonban nem hiszem, hogy a párkányi híd újjáépítése ily en kedvező körülmények közt meg fog történni, és nem a magyar, hanem a szlovák kormány hibájából. Ez is jelzés értékű! Ilyen alapon hogy lehet kihirdetni, hogy lehet a magyar társadalom számára bemutatni egy alapszerződést, amelynek már a címe is - itt a p arlamentben nem illik ilyet mondani - nevetésre ingerli a magyar embert?! Aki ismeri a szlovákiai magyar helyzetet, ismeri a magyar kisebbség helyzetét Szlovákiában, az csodálkozik, hogy a parlamentünk hibát hibára halmoz, mert megszavazzuk a szlovákmagya r alapszerződést, utána tudjuk, hogy miért szavaztuk meg, Párizsban miért szavaztuk meg, ki volt az, aki megbukott Balladur kedvéért, és egy ilyen reklámalapszerződés aláírása után a szlovákok nem hogy baráti és nem hogy kölcsönös, hanem kimondottan magya rellenes és magyar kisebbségellenes politikát folytatnak. Éppen ezért a Független Kisgazdapárt nevében határozottan nemmel fogunk szavazni, és kérjük az egész parlamentet, az összes képviselőt, hogy álljon mellénk, hogy ezzel jelezzük: az alapszerződés kih irdetésének nincs semmi jogi és erkölcsi alapja, mert az alapszerződést szlovák oldalról nem tartják be. Ennyit szerettem volna mondani, köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Előzetes jelentke zés alapján adok szót Surján László úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Államtitkár úr nagyon leegyszerűsítette a kérdést, amikor azt mondta, hogy itt végeredményben egy egyszerű jogi aktusról van szó, amelynek semmifajta nemzetközi kihatása nincs, végül is arról van szó, hogy van egy érvényes alapszerződés, és a magyar állampolgároknak joguk van ahhoz, hogy ezt a szöveget hiteles formában megismerjék. Ez kétségtelenül igaz; ezek után n em teljesen értem azt a vitát, ami az előzőekben lezajlott az orosz alapszerződéssel kapcsolatban, ahol a Ház mindkét oldalán nagyon hangsúlyozták - kormánypárti
