Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 11 (244. szám) - A polgári szolgálatról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - PÁPAI MIHÁLY (FKGP):
335 ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Soron következik Pápai Mihály úr, a Fü ggetlen Kisgazdapárt képviselője. Szólásra készül Győr Sándor úr, Magyar Szocialista Párt. Megadom a szót Pápai Mihály úrnak. PÁPAI MIHÁLY (FKGP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Előttünk fekszik a polgári szolgálatról szóló törvé nyjavaslat. A Független Kisgazdapárt fenntartásokkal ugyan, de tudomásul veszi, hogy elengedhetetlen egy olyan szabályozás, amely a polgári szolgálatot törvényes keretbe foglalja, illetve biztosítja annak törvényes működését, ezáltal lehetővé téve, hogy a lelkiismereti okokból katonai szolgálatot nem vállaló személyek polgári szolgálatot teljesíthessenek, így téve eleget alkotmányból fakadó honvédelmi kötelezettségüknek. A Független Kisgazdapárt megítélése szerint a magyar társadalom és ezen belül a fiatals ág nincsen felkészítve arra, hogy a polgári szolgálat létjogosultságát és formáját elismerje, vagy katonai szolgálattal egyenrangúnak fogadja el. Sokkal inkább egyesek a kibúvót látják ebben a változatban, ami sok esetben meg is valósulhat. Az a tény, hogy a fiatalok közül is eddig százalékosan viszonylag kevesen választották ezt a szolgálatot, azt igazolja, hogy valójában ők sem szimpatizálnak ezzel a gondolattal. Legfeljebb bizonyos mértékű félelem volt bennük a feszesebb katonai szolgálattal szemben, ame ly félelmeknek sajnos néha meg is volt a létjogosultságuk. Hiszen meglehetősen gyakran volt hallható, hogy a sorállomány milyen megalázó, kiszolgáltatott helyzetbe kerül egyes helyeken. A szükséges, hatékony ellenőrzések nagyon hiányosak vagy mérhetetlenül felületesek, akkor ez nem fogja szolgálni hadseregünk presztízsének növekedését - megítélésünk szerint az egyik legfőbb oka, hogy egyesek viszolyognak a katonai szolgálattól. Amennyiben a törvény megszületik, akkor várhatóan tovább nő azok száma, akik a f egyveres szolgálat helyett a kényelmesebbnek tűnő polgári szolgálatot választják. Nem ártana megvizsgálni, hogy sokan a jelenlegi sorkatonai képzés hiányossága miatt nem látják értelmét az aktív katonai szolgálatnak, illetve annak teljesítésének. Közismert , hogy nagy hiány van csapattisztek és tiszthelyettesek vonalán. Rendkívül rossz az arány a tiszthelyettesek és a tisztek között. Ezért hatékony és semleges, tehát hasznosítható képzésre nem számíthatnak a fiatalok a hadseregen belül. Mennyire nevezhető pé ldául kiképzettnek az az őrkatona, aki ugyan úgymond harci feladatot lát el, sorkatonai szolgálatát úgy tölti le, hogy egy objektum körül sétálgat, és a katonai ideje alatt alig egy tucat lőszert, ha ellőtt valamelyik lőtéren. Tudomásom van arról, hogy ott , ahol színvonalas kiképzés folyik, például deszant zászlóaljaknál, ott rendszeresen önkéntes túljelentkezés volt a fiatalok körében. (10.40) A Független Kisgazdapárt ismerete szerint a polgári szolgálat intézménye nem idegen az európai államok többségétől . Viszont tényként kell kezelni, hogy hazánk nem a legjobb helyen áll a hazafiságra való nevelését és a fiatalok fizikai felkészítését illető mutatókban. Statisztikailag is igazolható, hogy a bevonuló fiatalok mintegy 4060 százaléka alkalmatlan a katonai szolgálatra; ezt fizikailag értem. És az is közismert, hogy a lakosság várható átlagos életkora megközelítőleg 68 évvel marad el az európai átlagtól. Tehát óriási gondok vannak egészségügyi vonalon. Ez rávetíthető a fiatal korosztályra is, ezen belül a so rköteles állományra. Ebben a megközelítésben megítélésem szerint az ország, illetve a nemzet, a társadalom számára teljesen közömbös, hogy a sorköteles fiatalok hány százaléka milyen területen nem képes megfelelő intenzitású munkát végezni vagy valamilyen feladatot maradéktalanul ellátni. A törvényjavaslat 6. §a alatt rögzítve van, hogy a polgári szolgálatot milyen tevékenységi körbe tartozó munkavégzéssel kell, illetve lehet teljesíteni. A felsorolás rögzíti az egészségügyet, a szociális szférát, a gyerme k- és ifjúságvédelmet, a kulturális, művelődési, oktatási területet, a természet- és környezetvédelmet, a vízgazdálkodást.
