Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 13 (269. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - PAPP PÁL (MSZP):
3310 magántőkének, hanem az államnak kell felépítenie. Megalapítja a MÁV Hajózási Vállalatot. Megszervezi a fiumei kikötő infrastruktúrájának korszerűsítését, melynek keretében a kikötőt villanyvilágítással szerelik fel, így lehetővé válik a hajók éjszakai rakodása. Bevezeti az áruvédjegyek jogi védelmét. Legnagyobb hatású intézkedése a vasúti személyszállítás reformja, a zónatarifa bevezetése volt 1889ben. A zónadíjszabás meghatározott övezetekre osztotta az állomásokat: a legkisebb zóna 5 , a legnagyobb 225 kilométeres volt. A 225 kilométernél hosszabb vasúti utazások - tekintet nélkül a leutazott kilométerek számára - egységárba kerültek. Vagyis ugyanannyiba került Kolozsvárról felutazni Budapestre, ami 400 kilométer, mint Brassóból, ez ut óbbi 731 kilométer. A zónatarifa sikere átütő volt, milliók ültek vonatra. A munkaerőpiac megélénkült, mert a munkások fillérekért utaztak oda, ahol többet kínáltak munkájukért. Fellendült az üzleti élet, mert a kereskedők is többet tudtak utazni. Az olcsó , egységáras, mindenki által megfizethető vonatjegyeknek olyan profán, a mai szóhasználatban is megnyilvánuló következménye is támadt, mint például a "zónapörkölt" kifejezés, ami a vasúti restikben ez idő tájt kínált olcsó, népszerű étel címére utal. Baros s Gábor életművében rendkívül nagy szerepe volt személyisége erejének. A "vasminiszter" kifejezés nemcsak a magyar vasutak körül szerzett érdemeinek, hanem szigorú, következetes magatartásának is szólt. Miniszteri viselkedését - beosztottai véleménye szeri nt - egyaránt jellemezte a megtestesült akarat, a kíméletlen erőszak és a lebilincselő szívélyesség. A vasakaratú és vaskezű miniszter alkotásai máig maradandó értékűek. Következtükben a századfordulóra Magyarország infrastruktúrája fejlettebbé vált, mint kereskedelme és ipara. Ami a vasúthálózatot illeti, ennek legfontosabb jellemzői pedig elérték, helyenként meghaladták a nyugateurópai színvonalat. Nem volt még 44 éves, amikor 1892ben, aktív miniszterként a tenni akarás, a megszállott munkatempó felőröl te szervezetét. Tisztelt Képviselőtársaim! Mondanivalóm elejéhez, felszólalásom címéhez visszatérve, vagyis hogy mikor kerül ismét méltó helyre Baross Gábor szobra, azt hiszem, hogy ennek aktualitását az évfordulókon túl az is erősíti, hogy életműve a mai kor számára is hordoz megfontolandó tanulságokat. Az infrastruktúra, illetve annak rangján való kezelése a mai, az európai fejlődés élvonalához felzárkózó Magyarország számára is a fejlődés motorja lehet. Marad még tennivaló a mai kor közlekedési miniszter ei számára is. Ami a szoborügyet illeti, említettem már, hogy korábban is voltak törekvések ennek eredeti helyszínére történő visszaállítására. Az 1998as Baross emlékévre tekintettel ezeket az erőfeszítéseket - úgy gondolom - föl lehetne karolni. Tudomáso m van róla, hogy erre az emlékévre tekintettel a közlekedési tárca fennhatósága alá tartozó egyik intézménynél társadalmi munkában tervek készülnek az áthelyezés kivitelezésére. Egy másik tárca, nevezetesen a HM fennhatósága alatt lévő egyik egységnél az o tt lévő eszközöket is föl kívánják ajánlani a szobor eredeti helyére történő átszállítására. Azért nem nevezem meg őket, mert szeretném, ha az érintett tárcák nem ez irányú fölös kapacitásukat vennék figyelembe, hanem azt a hazafiúi buzgalmat és lelkesedés t, amelynek keretében egy jó ügyet kívánnak szolgálni. Azért említem csak ezeket a dolgokat, mert vélelmezhető, hogy más szervezetek, intézmények, magánszemélyek is felajánlásokat tennének, tehát a szobor áthelyezésének költségei sem lennének elviselhetetl enek. Annál is inkább, mert jelenleg folyik a Keleti Pályaudvar rekonstrukciója, amely milliárdos költségvetési tételeket emészt fel; továbbá az új metróvonal megépítése okán a Baross teret amúgy is át kell alakítani, tehát az áthelyezés egyébként sem okoz hat technikai szempontból különösebb gondokat. Megjegyzem, hogy a szobor áthelyezésével kapcsolatban a Fővárosi Közgyűlésben is keletkezett javaslat. Még egy dolgot szeretnék megemlíteni Baross Gábor emlékével kapcsolatban. Baross Gábor szülőházán Pruzsiná n egy emléktábla állott az 1960as évek derekáig. Az akkori településrendezés kapcsán ezt az emléktáblát eltávolították. Azóta ez a pruzsinai városháza pincéjében van. A kilencvenes évek elején a Magyar Közlekedési Közművelődési Alapítvány tárgyalást folyt atott a
