Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 11 (244. szám) - A polgári szolgálatról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - KISS PÉTER munkaügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
329 dr. Torgyán József, FKGP, "Miért engedi meg a tárcájánál a to csikolást, miniszter úr?" címmel a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez; Rusznák Miklós, KDNP, "Kié lesz a Tokaj Kereskedőház?" címmel a privatizációért felelős miniszterhez; Pokorni Zoltán, Fidesz, "Törvénysértő egyetemek? - tehetetlen miniszté rium" tárgyában a művelődési és közoktatásügyi miniszterhez; dr. Medgyasszay László, MDF, "Mi a véleménye a miniszter úrnak a kormány 1997. évi 5. számú rendeletéről?" címmel a földművelésügyi miniszterhez; dr. Kutrucz Katalin, MDNP, "Védővám a felsőoktatá s ellen?" címmel a pénzügyminiszterhez. További azonnali kérdéseket nyújtottak be: Aszódi Ilona Katalin, MSZP; dr. Szilágyiné Császár Terézia, KDNP; dr. Dobos Krisztina, MDF; Zsigmond Attila, MDNP; dr. Mészáros Gyula, KDNP; Bogárdi Zoltán, MDF. Köszönöm. A polgári szolgálatról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a polgári szolgálatról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . Az előterjesztést T/3524. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/3524/1. és 37. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Kiss Péter munkaügyi miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának. KISS PÉTER munkaügyi miniszter, a napirendi pont e lőadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjavaslat mind a nemzetközi, mind pedig a hazai jogrendszerben egyaránt fiatalnak tekinthető jogintézményt, a polgári szolgálatot szabályozza. A polgári szolgálat kialakulásáho z annak az ellentmondásnak a felismerése és feloldására való törekvés vezetett, amely az állampolgár lelkiismereti és vallásszabadsághoz való joga, valamint honvédelmi kötelezettsége között áll fenn. Ennek az ellentmondásnak a feloldása érdekében hozott ha tározatot 1987ben az Egyesült Nemzetek Szervezetének emberi jogi bizottsága, amely azt javasolta, hogy azoknak, akik a katonai szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadják, vezessék be az alternatív szolgálat különböző formáit azon államokban, ahol a kat onai szolgálat kötelező. A Magyar Köztársaság alkotmánya a katonai szolgálatot lelkiismereti okból nem vállaló magyar állampolgárok számára 1989 óta biztosítja honvédelmi kötelezettségüknek fegyver nélküli katonai szolgálattal vagy polgári szolgálattal val ó teljesítését. A polgári szolgálat a fegyver nélküli katonai szolgálattal ellentétben nem katonai szolgálati forma, s ennek legfontosabb ismérve a civil jelleg. A polgári szolgálatra jogosul személy a honvédelmi kötelezettségét a katonaságtól független po lgári szervezetnél, polgári irányítás alatt, polgári munkavégzéssel teljesíti. A polgári szolgálatra vonatkozó hatályos szabályozás két részre bontható: a polgári szolgálat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról, valamint annak időtartamáról a honvédelmi törvény rendelkezik; a polgári szolgálat teljesítésével kapcsolatos részletes szabályokat pedig nem törvényi szintű jogszabályok tartalmazzák. E jogszabályok a polgári szolgálat bevezetése óta eltelt időszakban megfelelő jogi hátteret biztosítottak a polgá ri szolgálat működéséhez, így 1996 végéig megközelítően 6600 állampolgár kapott engedélyt polgári szolgálat teljesítésére, és 2700an töltötték le a polgári szolgálatot.
