Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 13 (269. szám) - Sándorffy Ottó (FKGP) - dr. Csiha Judit tárca nélküli miniszterhez - "A privatizáció vesztesei, avagy mi lesz az apaji családok ivóvízellátásával?" címmel - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - SÁNDORFFY OTTÓ (FKGP):
3224 Az ön ált al említettek valójában az apaji tehenészeti telep és növénytermesztés nevű gazdasági egységek privatizációjából indulnak, mely decentralizált privatizációs technikával 1993 novemberében került értékesítésre. A szerződés, amelyet ön említ, a kft. és az ön által említett vállalkozó között jött létre. Az ÁVÜ a szerződés utólagos jóváhagyója volt. Ilyenképpen a vételár nem is képezhette az ÁVÜ bevételét. Ebben a szerződésben vállalta a vevő, hogy arányos térítés ellenében a kft. tulajdonában lévő, majdan érték esítésre kerülő szolgálati lakások részére vízszolgáltatást biztosít. Ezt a kötelezettségét a vállalkozó - ahogy ön is mondta - nem tudta teljesíteni, hiszen a KözépDunavölgyi Vízügyi Igazgatóság 1995. május 3án kiadott határozatában a vízjogi üzemelteté si engedélyt csak a vevő által üzemeltetni kívánt központi major és baromfitelep közös vízellátási rendszeréhez tartozó vízilétesítmények felhasználására adta ki. Ennek az volt az oka, hogy az ÁNTSZ megállapítása szerint a vizet csak ipari célokra lehet ha sználni. Miután olyan helyzet alakult ki, amit képviselő úr vázolt, az ÁPV Rt. az elmúlt közel másfél évben több ízben vizsgálatot folytatott annak érdekében, hogy azt feltárja, hogy terhelie az államot vagy az ÁPV Rt.t vagy jogelődjeit valamifajta mulas ztás. Azt lehetett megállapítani, hogy a volt Kiskunsági Állami Gazdaságnak az a két egysége, illetőleg a vállalkozó a szerződéskötéskor nem jártak el körültekintéssel, hiszen figyelmen kívül hagyták a KHVM vonatkozó előírásait. Az is tény persze, hogy a v izet két évig nem szorgalmazták az ezt használó családok és annak a mérésének a megteremtési lehetőségét sem, ami azonban egy érthető magatartás a családok részéről. Fennáll tehát a kérdés, hogy a kft.nek kártérítési kötelezettsége vane. Szakértők vélemé nye szerint a szolgálati lakások értékesítésére, illetve az adásvételi szerződések megkötésére 1989ben került sor oly módon, ami tartalmazza azt a kitételt, hogy villany- és vízvezeték vagy ásott kút megjelölés alkalmazása melletti értékesítésről van szó, minek következtében igen alacsony áron kerültek megvételre a lakások. Hogy csak egy példát mondjak: volt olyan közöttük, amelyet 13 600 forintért vásároltak meg. Ennek fejében a vevők lemondtak az ingatlannal kapcsolatos szavatossági igényükről. Ehhez kép est a kutak alkalmatlanságára csak '94ben derült fény, ilyenképpen nehéz érvényesíteni a szavatosságot a szerződő felek akarata alapján. A kérdésekre adandó válaszaim tehát a következők: Megfelel a valóságnak az az állítás, hogy az ÁPV Rt.ben, illetve jo gelődjeiben többször foglalkoztak vizsgálati szinten ezzel a kérdéssel. Egyébként pedig a kft. végelszámolása a mai napig még nem fejeződött be. Az ellenőrzés során minden esetben megállapítást nyert a szerződés körüli gondatlanság, de a szerződés módosítá sa kétoldalú akarattal történhet csak. Ez a szerződési módosítástervezet elkészült, és jóváhagyásra benyújtották. Még egy dologra szeretnék reflektálni. A körzetben lakók többsége - ez 110120 családot jelent valóban - saját költségén rácsatlakozott az önk ormányzat által kiépített, egészséges vízhálózati rendszerre. Ez valóban 30 ezer forintba került, azonban az önkormányzat ezt kamatmentesen úgy hitelezte meg a családoknak, hogy tíz év alatt kell visszafizetni, ami évi 3 ezer forint terhet jelent. A polgár mester úr tájékoztatása szerint nagyon kevesen vannak, akik ezt a kedvezményt még nem vették igénybe. Ilyenképpen az aránytalan megterhelésről nehéz beszélni, legalábbis remélem, nem aránytalan ez a teher, az évi 3 ezer forintos törlesztés. Ezt tudom válas zolni kérdéseire, és kérem a válasz elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm, miniszter asszony. Kérdezem a képviselő urat, elfogadjae a miniszteri választ. SÁNDORFFY OTTÓ (FKGP) : Tisztelt Miniszter Assz ony! Ön is elismerte, hogy a szerződéskötésnél nem jártak el megfelelő gondossággal. Tehát egy vis maior áll fenn. Mindegy, hogy mennyibe kerül az a lakás.