Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 12 (268. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KAPRONCZI MIHÁLY (független):
3139 ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönö m államtitkár asszonynak. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom. Folytatására és lezárására későbbi ülésünkön kerül sor. Napirenden kívüli felszólaló: ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : A mai napon napirend u táni felszólalásra jelentkezett Kapronczi Mihály képviselő úr, független. Megadom a szót. KAPRONCZI MIHÁLY (független) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! "A parlamenti demokrácia egyes kérdései Magyarországon" címet adtam felszólalásomnak, mivel nem cé lom hét évvel a rendszerváltás után és a jelenlegi ciklus harmadik évének végén felsorolni a társadalomnak azokat a várakozásait, melyek egy része csak álom maradt. Nem is az a célom, hogy a civil társadalom szerveződésének elégtelenségéről beszéljek, amin ek egyik oka, hogy a hatalom nem nézi jó szemmel ma sem, ha ezen szervezetek megpróbálják a közösség asztalára letenni elképzeléseiket. Véleményük gyakori magyarázat nélküli figyelmen kívül hagyása vezetett az egyes politikai pártok által gyakran felpanasz olt társadalmi passzivitáshoz, a politikai elit hitelességének csökkenéséhez. Felszólalásom tárgya tulajdonképpen a parlamenti képviseleti egyenlőség kérdése, mely egyenlőséget az alkotmány és a vonatkozó törvények is biztosítanak minden országgyűlési képv iselőnek. Sajnos a tisztelt Ház gyakorlata ezzel szemben áll, mivel az országgyűlési képviselőknek van egy csoportja, amely meg van fosztva a képviselői eszközök nagy részétől. A független országgyűlési képviselők - bár jogi helyzetük azonos a többiekével, ugyanúgy választók ezrei állnak mögöttük - nem szólalhatnak fel napirend előtt, nem reagálhatnak napirend előtti felszólalásokra, így nincs módjuk fontos és rendkívüli ügyekben megszólalni választóik érdekeinek védelmében. A pártalku révén létrejött frakc iókban ülő képviselő mintegy lemond erről a jogáról, mert nevében az általa választott frakcióvezető vagy helyettes megszólalhat. A független képviselőkre az alkotmányt és a törvényeket félrerúgva rákényszerítik a hallgatást. Azonnali kérdést sem tehet fel független, mivel a Házszabály ezt az eszközt is kivette a kezükből azzal, hogy azt csak frakcióvezető terjesztheti elő. Mi indokolja ezt? A parlament munkájának legfontosabb része a bizottságokban zajlik, főleg szakmai, politikai kérdésekről. Itt fontos d öntések születnek, de a függetlenek innen is ki vannak zárva. Javaslataikat, indítványaikat sorban leseprik, majd lényegében ugyanazon indítványokat pártképviselők által benyújtva, főleg a koalíciós képviselők esetében, átengedik, támogatják. Ki érti ezt? Ugyanaz a Házszabály, mégis homlokegyenest más a megoldás, de természetesen a függetlenek hátrányára. A független képviselők tevékenységét nehezítik akkor is, amikor a működési keretük felhasználását mondvacsinált szabályokkal korlátozzák a parlamenti admi nisztráció segítségével, noha a törvény szó szerint az alábbiak szerint határozza meg annak felhasználhatóságát: "A független képviselő munkájának segítéséhez az alapdíja 75 százalékának igénybevételére jogosult." Ez a törvényszöveg nyilvánvalóan a függetl en képviselőnek ad felhatalmazást arra, hogy ő, és senki más ne dönthesse el, főleg nem a parlamenti alkalmazottak, hogy mire van szüksége a munkájához. Olyan jog ez, mint például a mentelmi jog, amely a képviselő függetlenségét erősíti. A parlament alkalm azottai mégis megpróbálják ellenőrizni, sőt előírni, hogy mire van szüksége a képviselőnek a feladatai teljesítéséhez. Teszik ezt a Számvevőszékre hivatkozva, mely nekem írt levele szó szerint a
