Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 12 (268. szám) - A nemzeti környezetvédelmi programról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - SZŐDI IMRE (MSZP):
3135 A már károsodott körn yezet a megsértett természet önfenntartó feltételeinek javítása, helyreállítása, a környezetterhelés okainak megszüntetése után sem oldható meg (Sic!), ezért nagyon fontos, hogy erre időben odafigyeljünk. Az utóbbi években a környezetvédelmi stratégia a me gelőzésre helyezte a hangsúlyt. Előtérbe került a biztonság növelése, a környezeti károk kockázatának csökkentése, ugyanis ha késlekedünk a szükséges intézkedésekkel, utána nagyobb áldozatokra lesz szükségünk. A környezeti hatások összefüggenek, a gazdaság i fejlődés és a környezeti állapot minőségének problémái összekapcsolódnak. Az agrárgazdálkodás hajtása a föld, a víz állapotára jellemző. Az elhibázott gazdálkodás gyorsíthatja a talajeróziót, megbonthatja a biológiai sokféleségből adódó ökológiai egyensú lyt, a légszennyezés regionálisan növelheti a savasodást, globálisan az éghajlatváltozás kockázatait. Az ipar és különösen az energiapolitika összekapcsolódik olyan globális problémákkal, mint az üvegházhatás és a savas eső kérdése. Ezek csak kiragadott pé ldák azon kihívások közül, amelyekre válaszolnia kell a nemzeti környezetvédelmi programnak, összhangban a környezet védelméről szóló törvénnyel. A program többek között a levegőtisztaság védelmével kapcsolatban kimondja, hogy az ipari és az erőművi kibocs átások csökkentése területén elsősorban - a megelőzés elvének figyelembevételével - a korszerű és kisebb energiaigényű berendezések, jobb műszaki, gazdasági ösztönzők kidolgozását kell bevezetni. Az emberi egészséget károsító szálló por és toxikus szilárd anyagok tekintetében a szennyezettnek minősített településen el kell érni, hogy hat év alatt 20 százalékkal csökkenjen a szennyezettség mértéke. A közlekedési eredetű emissziók csökkentése érdekében többek között biztosítani kell a tömegközlekedé s, a vasút, a vízi közlekedés, a településszerkezetek infrastrukturális színvonalának javítását. A nemzeti környezetvédelmi program részletesen foglalkozik a felszíni és a felszín alatti vizek védelmével, a kapcsolódó intézkedésekkel és célokkal. Többek kö zött kimondja, hogy el kell érni a vízhiány okozta kritikus vízgazdálkodási helyzet előfordulásának csökkentését, a takarékos vízhasználatot ösztönző szabályozás kialakítását. Több konkrét célkitűzés mellett például a program tartalmazza, hogy azon távlati célok megvalósulása érdekében, amelyek fontosak számunkra az EUhoz való csatlakozás érdekében, a települési csatornázásban a 65 százalékos ellátottságot el kell érni. Továbbá kiemelten védendő a tápanyagokra érzékeny területek és területi vizek, így első sorban a tavak, a tározók és a holtágak esetében a nitrát- és foszforterhelés csökkentése (Sic!). A felszín alatti vizeket veszélyeztető szennyező források felderítésével, a korábbi évtizedekben felhalmozódott tartós környezetkárosodások számbavételével és feltárásával egyidejűleg - az azonosított környezeti szennyező jogi és anyagi felelősségének érvényesítése mellett - meg kell kezdeni a veszélyeztetett területek felszámolását. Magyarországon az általános veszélyeztetettségben tehát kiemelten prioritást k ell hogy kapjanak édesvízkészleteink. A szakemberek szerint az egy főre jutó, rendelkezésre álló édesvízkészletek mennyiségeiben hazánk tipikusan a vízhiányosok közé sorolható. Ezt támasztja alá az Egyesült Nemzetek Szervezetének mezőgazdasági tagozata, a FAO által készített felmérés is, amely 2000re Európában az egyedüli édesvízkészlettel hiányosan rendelkező országok közé sorolja be hazánkat (Sic!). Amennyiben hazánkban a felhasználás tovább nő, és folytatódik a több mint tíz éve tartó száraz, aszályos i dőszak, akkor elkerülhetetlen lesz új alapokra helyezni a vizekkel való gazdálkodást. A környezetvédelmi program második része a felszíni vizekkel és a felszín alatti vízkészletekkel való gazdálkodások legfontosabb elemeit foglalja össze, és azt hiszem, ho gy az egész programot szívesen ajánlhatjuk mindenkinek a figyelmébe. Nyilvánvaló, hogy a károsodott környezet, a sérült természet nem szolgálhat harmonikus fejlődés alapjául, ezért a program alapvető célja a környezeti erőforrások védelmén keresztül a körn yezeti szempontok integrálása és érvényesítése a különböző ágazatok között.