Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 12 (268. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SÁNDORFFY OTTÓ (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP):
3120 munkáltató a szakszervezeti tiszts égviselő munkaviszonyát a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése hiányában szüntette meg rendes felmondással, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult kifogás benyújtására". Ez a jogosultság védelmezi - ha jól ol vasom a módosítás szövegét - a szakszervezeti tisztségviselőt; azt a szakszervezeti tisztségviselőt, aki mégiscsak megjeleníti és megtestesíti a munkavállalói érdekeket. Hiszen ha vissza akarunk térni a múlt századi viszonyok közé - sokan mondják azt, hogy ma Magyarországon eredeti tőkefelhalmozás folyik, és sokan szeretnének olyan viszonyokat teremteni, mint amilyenek az eredeti tőkefelhalmozás korában voltak, amikor gyermekmunka volt, nem volt meghatározva a munkaidő hossza, és sok minden más volt, amit h add ne soroljak fel , tehát akik ezt szeretnék, azok többékevésbé a szakszervezeteket szeretnék kiiktatni a magyar közéletből és a magyar munkavállalók szervezetei közül, hiszen a szakszervezetek jelentik azt a védelmet a munkavállalónak, amit egyébként a múlt század második fele óta - vagy a múlt század vége óta, a szakszervezetek megalakulása óta - valóban jelentettek. Nem tartozom azok közé, akik vissza szoktak mutogatni az elmúlt négy esztendőre, de kénytelen vagyok megtenni, ha a képviselőtársaim mut ogatnak a mostani parlamentre. Márpedig bizony tessék visszaemlékezni arra, hogy ebben a parlamentben az elmúlt négy esztendőben az a Kisgazdapárt sem védelmezte meg a szakszervezeteket, amelynek képviselői most olyan nagy hangon védelmezik a szakszervezet et, a munkavállalókat! Ebben az ülésteremben egyetlen párt volt, amelyik kivonult a szakszervezetellenes törvények meghozatalakor, ez a 33 fős Szocialista Párt volt. Azért erre sem árt emlékeznünk! (Dr. Avarkeszi Dezső: A frakció volt 33 fős!) Igen, 33 fő s volt a frakció. Ha azt mondjuk, hogy kérem szépen, most a munkások érdekében lépünk fel, akkor bizony meg kell kérdezni azt, hogy miért nem tetszettek fellépni az elmúlt négy esztendőben a munkások érdekében. De nem akarom ezt a sort folytatni; soha nem mondtam volna, ha ennek az ellenkezője ebben a parlamentben nem hangzik el. (Az elnöki széket G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Azt hiszem, a módosítás - hogy a munka törvénykönyve módosításának be kell következnie - nem érh ette váratlanul a jelenlegi parlament képviselőit. Hadd idézzek egyetlen mondatot a kormányprogramból, amely gondolom, nemcsak a kormánypárti képviselőknek ismeretes, hanem az ellenzéki képviselőknek is. A kormányprogram mondja: "Újragondolandók a munka tö rvénykönyvében és más jogszabályokban rögzített szakszervezeti és a munkáltatói jogok és munkaügyi intézmények". Ez az újragondolás következik most be, amely megfelel a jelenlegi viszonyoknak. Nyilvánvalóan vissza lehetne állítani, és arra lehetne törekedn i, hogy azokat a munkavállalói jogokat és szakszervezeti jogokat állítsuk vissza - amelyeket, gondolom, a tisztelt képviselőtársaim is olyan jól ismernek, mint én , hogy a szakszervezetnek vétójoga, egyetértési joga van és így tovább, és így tovább, amely ek nyilván ezen körülményeknek most nem felelnek meg. El kell dönteni, hogy ezeket akarjuke visszaállítani, és akkor tényleg egy szocialista szakszervezeti rendszert teremtünk meg, vagy pedig az új körülményeknek megfelelő helyzetet akarunk teremteni. A m ásik kérdés, amelyről engedjék meg, hogy nagyon röviden szóljak még, a beterjesztett javaslat 8. §a. Ez azt mondja ki - módosítván a munka törvénykönyvének 72. §át , hogy munkaviszonyt létesíthet - az (1) bekezdéstől eltérően - az, aki a 15. életévét be töltötte. Ezzel egy évvel felemelkedik a munkába állás lehetőségének ideje, hiszen az eredeti törvény a 14. évet jelöli meg a munkába lépés időpontjaként. Én is nagyon fontosnak tartom azt, hogy a munka törvénykönyve EUkompatíbilis legyen. A törvény szabá lyozásai valóban ezt a kompatibilitást akarják megteremteni. Azonban nem ártana, ha ez a kompatibilitás, mondjuk, a hazai törvényeinkkel is megtörténne vagy érvényesülne, tehát végiggondolnánk azt, hogy ez a fajta változtatás valóban összhangban vane egyé b törvényeinkkel. Én hivatásomnál és munkámnál fogva természetesen a közoktatási és a felsőoktatási törvényt ismerem igazában. Azt kell mondanom, hogy ez a 15 évre felemelt munkába lépési idő sincs
