Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 12 (268. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SÁNDORFFY OTTÓ (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP):
3118 munkaerő áránál; a cseh és a lengyel egy picit kezdett emelkedni, a miénk pedig leszorult. Ebben tehát abszolút nem értem, hogy a kisgazdák hogyan keresik a mostani kormány felelősségét, ez egy olyan piac, amit szabályozni lehet (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , nem pedig kormány által meghatározni. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Héthy Lajos államtitkár úrnak. DR. HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök asszony. Azt mondtam, hogy a szakmai észrevételekre majd k ésőbb szeretnénk reagálni, de az az igazság, hogy a Sándorffy képviselő úr által elmondottakra így nem is lehet. Tulajdonképpen megpróbáltam összerakni magamban azt a filozófiát - ha van ilyen , amivel ő közelít a munkajogi szabályozáshoz, és egy sor kérd és merült fel bennem, nagyon hasonlóak azokhoz, mint másokban. Így amit a bérekről, bérpolitikáról mondott, minek kell a bérköltségbe bekerülni s a többi, az nagyon abba az irányba vezet, hogy térjünk vissza az állami bérszabályozáshoz, illetve a vonatkozó , központilag tervezett gazdasághoz. Amit a kollektív szerződésekről és a tárgyalásokról mondott, hogy kvázi kötelezővé kellene tenni - most térjünk vissza a sztálinista munkaügyi kapcsolatok filozófiájához, ahol effektíve kötelező volt a kollektív szerződ és, sőt azt is megmondták, hogy mi kerüljön bele? Aztán amit arról mondott, hogy a munkavállalók védelmét fölébe kellene helyezni holmi európai integrációs szempontoknak, amelyek nyilván nem formálisak, hanem tartalmiak is - most építsünk fel itt ismét egy szépen izolált országot, egy ilyen neokommunista berendezkedéssel? Szóval, amikor mi módosítani akarjuk a munka törvénykönyvét, annak van egy filozófiája, ennek a filozófiának egy jelentős eleme, hogy a ma különösen sebezhető munkavállalók védelmét megerő sítsük, és ez ebben is benne van. Most azt nem értem, hogy annak a megközelítésnek, amit itt Sándorffy úr elmondott, és amit én szakmailag nem tudok kezelni, annak mi a filozófiája. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szé pen. Kétperces reagálásra megadom a szót Sándorffy Ottó képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. SÁNDORFFY OTTÓ (FKGP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Sosem volt könnyű a munkáltató és a munkavállaló között a béralku. Már 1531ben volt ilyen v itájuk a selyemgyári munkásoknak, aztán 1886ban, majd 1956ban. Ha a munkabér áru, akkor annak van egy kalkulációja, én erre hivatkoztam. Ezt a kalkulációt igenis meg lehet határozni, hogy mi legyen a munkabérben - ezt meg lehet határozni. Mi tiltja azt m eg nekünk, magyaroknak, hogy határozzuk meg, hogy egy magyar munkavállalónak mi legyen benne a bérében, milyen kalkuláció alapján készüljön a bére? Nem értem. Szerintem ahhoz, hogyha mi Európába akarunk menni, először nyilatkozzanak Brüsszelben, hogy mikor , és akkor majd a csatlakozást úgy készítjük el, ahogy azt kell. Addig pedig minek? Köszönöm. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Orosz István képviselő úrnak rendes felszólalásra. (Az emelvény felé közeledő dr. Orosz Istvánnak:) Képv iselő úr, ilyenkor már a helyükről szólnak, ha nem írásban előre jelentkeztek. DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem volt szándékomban szót kérni a munka törvénykönyve módosításáról szóló előterjesztés vitája kapcs án, mégis úgy érzem, néhány mondatot az itt elhangzottakhoz kapcsolódva el kell mondanom.
