Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 12 (268. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
3111 nyernek akár tízmilliós nagyságrendben is munkaügyi pert például olyan cinikus m unkavállaló vezetők vagy a szociális érzékenység minimumát sem tanúsító munkáltatók, akik nem pernyertességet, hanem igazság szerint büntetőjogi felelősségre vonást érdemelnének, míg ugyanakkor kiszolgáltatott, szerencsétlen beosztott dolgozók vagy fizikai munkások, vagy tisztességes munkáltatók elveszítenek olyan pereket, amelyeket - ha a jog összhangban állna az igazsággal és az erkölccsel - meg kellene nyerniük. Hiányzik tehát a jogalkotásból a hatályos munkaügyi szabályozás gondos elemzése, vagyis az, h ogy az aktuális törvénymódosítás előtt a gyakorlati problémák közül melyeket érdemesítenek megoldásra. Kezdenek megjelenni ugyanakkor a külföldi munkáltatókkal kapcsolatos problémák is. Vannak olyan gazdasági társaságok, ahol már csaknem hivatalos nyelv az angol vagy a német, s ezért - a magyar munkajogi szabályozással ellentétben - a munkaszerződések és egyéb iratok is kizárólag idegen nyelven készülnek. Mindez felveti a munkaügyi ellenőrzés elégtelenségét is. A módosításban tervezett jogutódlási szabályok nem oldják meg azokat a problémákat, amelyek nagy számban jelentkeznek a gazdasági társaságok felszámolása vagy végelszámolása folytán. Sokszor előfordul, hogy a gazdasági társaság végelszámolással vagy felszámolással megszűnik a per során, mert formálisa n nem jelentettek be hitelezői igényt a perben álló végelszámolónak vagy felszámolónak. Nincs szabály arra vonatkozóan, hogy a rosszhiszemű végelszámoló vagy felszámoló alperesként a munkaügyi perben tartható legyen a megszüntetett gazdasági társaság helyé n. Gyakran alakulnak olyan kft.k megszüntetett nagyvállalatok helyén, amelyeknek nagyrészt az volt a funkciójuk, hogy átvegyék a dolgozókat, ugyanakkor a vállalati vagyon materiális, értékes része a volt vállalati vezetők tulajdonává lett, jól prosperáló kft.khez került. A dolgozói tömegeket átvevő szegény kft.k gyors, mondjuk egy éven túli, de azt követően három hónapon belül bekövetkező összeomlása esetén nem nyújt megoldást a módosítással tervezett egyéves határidő, mert ennek eredményeké ppen, a példa eredményeképpen a szegény kft.kbe átterelt dolgozók ki lettek semmizve. A gyakorlatban igen nagy problémát jelentenek az üzemi balesetekkel kapcsolatban a munkáltatóknak jogutód nélküli megszűnései is. Megrokkant emberek tömegei kizárólag a gyenge társadalombiztosításra vannak utalva, mert esetleg bírói ítélettel is alátámasztott kártérítési igényeiket nincs kivel szemben érvényesíteniük. Szeretnék még szólni a munka törvénykönyve módosításával kapcsolatban a munkaügyi bíráskodás kormányzat á ltal tervezett úgynevezett reformjáról is. Igazságügyi minisztériumi tervek szerint a munkaügyi bíróságokat mint külön bíróságokat megszüntetnék, és a munkaügyi pereket a rendes polgári bíróságok tárgyalnák. A munkaügyi bíróságok megszüntetése káros lépés lenne álláspontunk szerint, mert felszámolná a jelenlegi viszonyok között különleges fontossággal bíró speciális szemléletet a munkaügyi ítélkezés terén, és elsikkadnának a munkaügyi bírák munkaügyi tapasztalatai. Mindez - mármint a munkaügyi bíróságok ter vezett megszüntetése - a jogegyenlőség hamis látszatát kelti. (18.10) A túlhajtott polgárjogias szemlélet a kormánykoalíció liberális jogfelfogásából fakad és ellentétben áll a szociális piacgazdaság kereszténydemokrata, keresztényszociális felfogásával. Ö sszefoglalóan tehát a Kereszténydemokrata Néppártnak az az álláspontja, hogy a kormányzat által tervezett munkatörvénykönyvmódosítás sajnos nem oldja meg azokat a valóban súlyos munkaügyi problémákat, amelyeket tényleg meg kellene oldani. Köszönöm a figye lmet. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) :
