Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 11 (244. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF):
310 közölhetem képviselő úrral, hogy ez az egyeztetés a holnapi napon 2 órakor folytatódni látszik. Reméljük, ennek rövidesen eredménye le sz, azaz a kormány be tudja nyújtani a törvénymódosítást. Természetesen a törvény módosítása nélkül is sok mindent lehet tenni a kamarákkal együtt a különböző pénzalapok kezelésében. A Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium már a tavalyi évben is kérte, igényelte a kamarák képviseletét az alapok elosztásánál. A szakértelmére támaszkodtunk, és mindenféle olyan előterjesztésben, amely a kis- és középvállalkozásokat érintette, vagy gazdasági kérdésekkel összefüggésben volt tárgyalható, a kamarák vé leményét és szakértelmét kértük, igényeltük. (8.40) Szeretném még elmondani azt, hogy a területfejlesztési tanácsok megalakulásával a kamarák szerepe ott is egyértelműen jelentkezik, a regionális területfejlesztési tanácsoknál domináns a kamarák szerepe. T ehát úgy hiszem, hogy az 1994. évi XVI. törvény IV. fejezetében rögzített feladatok, amelyek pontonként mondják el a kamarák gazdasági fejlesztésben való közreműködését, egyértelműen fontosak a kormány számára, és ennek érdekében meg is teszi, hogy a törvé nymódosítást kezdeményezi. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Kétperces észrevételre megadom a szót Győriványi Sándor képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. T isztelt Országgyűlés! A kamarák működése tulajdonképpen most már évszázados múltú, hiszen osztrák mintára a Bachkorszakban hozták létre az akkori egységesnek tartott Habsburg birodalomban a bécsi ipari és kereskedelmi kamara mintájára Pesten is a kamarai intézményt, hasonló módon. A közönség, a vállalkozók is idegenkedtek a kamara működésétől, mert németesítő törekvéseket láttak benne. A kiegyezés után kialakult a kamarák új rendszere, és ez a rendszer egyre bővült, így aztán differenciálódott is. Külön ka marája alakult ki az iparnak, külön a kereskedelemnek, és nagyon sok feladata is volt ennek a rendszernek. Amikor pedig 1948ban az összes kamarát megszüntették, akkor az állam a kamarák jelentős vagyonát is megszüntette, sőt, azokat az intézményeket is, a melyeket a kamarák fenntartottak. Szörnyűséges pusztítást végeztek, hiszen ennek a kamarának a szakképzéssel kapcsolatos könyvkiadása nagyon jelentős volt. Nagyon jelentős volt a munkája abban a vonatkozásban, hogy a szakképzés is magasabb szintre kerüljön , de egy közgazdasági tevékenységet is ellátott. Most újra kell építkezni. S ahogy annak idején a kereskedelmi és az iparkamarák nehezen alakultak, fontos, hogy elérjünk oda, hogy legyen bizonyos szerepük, közhasznú szerepük is, ne csak - amit nyilván soks zor elmondanak képviselőtársainknak is - a tízezer forintokat szedjék be évente a kamarai tagoktól. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Medgyasszay László képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. MEDGYASSZAY LÁSZ LÓ (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A gazdasági kamarák szervezése, működésének megkezdése jól példázza és alátámasztja azt az általános érvényű igazságot, hogy nem elég hogyha a palament meghoz egy törvényt, gondoskodni kell annak a jó és m egfelelő végrehajtásáról. Ez a folyamat példázza azt is, hogy egy átalakuló társadalmigazdasági helyzetben, ilyen viszonyok között az új, kialakuló intézményrendszer felállításában, működtetésének megindításában
