Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 6 (267. szám) - Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP):
3065 Az ott lévő több mint 10 osztályból az egyik a halászati és a vadászati osztály. Nem értjük a pá rhuzamosságot. Én mindig kifogásoltam a párhuzamosságot az élet, a társadalom bármely területén, ez is az. Az előterjesztő Házas képviselőtársamnak mondom - aki felhozta a Mérnöki Kamarát és egyéb példát hozott fel : a Magyar Agrárkamara abban a tekintetb en olyan, mint egy mérnöki kamara: azon belül több szakmai osztály van. Ugyanúgy köztestület, mint amit az Országos Magyar Vadászkamara megcéloz. A pár tízezer vadász ember egy része hivatásos, más része sportvadász. Akkor lehetne az Országos Magyar Vadász kamarát megalakítani, ha a szakma egységes lenne. De, tisztelt képviselőtársaim, önök is hallottátok, hogy a bizottságban a Bérkilövők Országos Egyesülete, az Erdészeti Egyesület és nagyon sok egyéb szakmai szervezet ellene volt éppen a párhuzamosság miatt . Ez az egyik oka. A másik: Egy győztes csapaton nem illik változtatni jeligével, ha valami jól működik a megyei FMhivatalokban - minden megyei FMhivatalban egy ember kezelte a vadászjegyet, a vadászvizsgáknak a kialakítását, az adminisztrációs kötelezet tségeket, és ez számítógépes nyilvántartásban eddig precízen működött, semmi gond nem volt. Miért kell egy jól működő rendszert szétrúgni? Azzal, hogy vannak etikátlan, a vadászetikát megsértő emberek, s ha most belépnek az országos magyar vadászkamarába a becstelen emberek ott is becstelenek lesznek. Nem hiszem, hogy az emberek, mert belépnek ebbe a szervezetbe, megváltoznának. Szakmai szempont sem indokolja, hogy most, ebben az időszakban megalakuljon az Országos Magyar Vadászkamara. A másik pedig, amitől én mint kisgazda félek, aki éppen ma reggel szóltam itt a Házban napirend előtt a felelőtlen privatizációról, amely miatt nagyon sokan fordultunk már az Alkotmánybírósághoz, mert véleményünk szerint nagyon sokszor alkotmányellenesen, az állami tulajdon vé delme nélkül történt meg a privatizáció Magyarországon. Én őszintén elmondom, hogy bár a vadászok többsége nagyon becsületes, korrekt ember, itt is félek attól, hogy bizonyos vadászati erőknek, amelyek kedvezményezett pozícióban vannak - hiszen a régi álla mpárti rendszerben voltak kedvezményezett vadászok, és voltak nem kedvezményezett vadászok, ezek közé elsősorban a bérkilövőket számítom , azoknak meglesz a lehetőségük, hogy az állami tulajdon... - jó, egyrészét ők maguk saját munkával, társadalmi munkáb an hozták létre, ezt is elfogadom, de vannak olyan vagyontárgyak, amelyek állami tulajdonban voltak, tehát nem a kezük munkája eredményeként születtek. Ha ezeket a vagyontárgyakat az Országos Magyar Vadászkamara megkapja, akkor megint egy sajátságos magyar privatizáció, mondhatnám, hogy sokszor rablóprivatizációs jelenség lépne fel, mert az egy adott csoportnak a kezébe kerül. Én nem tudom elfogadni azt a megoldást, hogy legyen kedvezményezett és kevésbé kedvezményezett vadász. Itt a társadalmi egyenlőségne k mindenképpen érvényesülnie kellene. Elsősorban ez az igazságossági aggályom, hogy nagyon korai még az országos magyar vadászkamarának a létrehozása; másodsorban - még egyszer mondom - annak a pár tízezer vadásznak a Magyar Agrárkamarába történő belépése, amelyik nemcsak létszáma miatt, de a tagdíjbefizetésből és egyebekből látva gyakorlatilag eléggé vegetál, kínlódik, ezt lehet tapasztalni... Nagyon sok jogosultságot még nem kapott még meg az FMtől... ( Közbeszólás: Az FMtől?) , ott is vannak párhuzamossá gok. A kormányzattól nem kapta meg a jogosultságot. A Magyar Agrárkamara mindig arra panaszkodik - jó, lehet államtitkár úr, hogy az Országgyűléstől , hogy végső soron nem kapta meg az összes jogosultságát. Akkor most miért próbálunk újraalakítani oszd me g és uralkodj elv alapján? Ez szakmailag sem indokolt. Ha valami ellen a vadász, az erdésztársadalmat nyilván a széles körű agráriumhoz számítjuk, akkor miért kell az oszd meg és uralkodj elv alapján még jobban felszalámizni, felszeletelni? Ha nem tud még jobban egységessé válni, akkor még jobban le tudják törni azokat a közös agrár érdekeket, amelyekről annyiszor beszélünk, amelyről a Nemzeti Agrár Kerekasztal és a nemzeti agrárprogram keretében miniszter úrtól kezdve mindenki beszél. Ahogy látom a reakci ókat, Házas képviselőtársam reakcióját, biztos van kétperces. Mi nem tudjuk megszavazni annak ellenére, hogy szakértő adott át egykét módosító indítványt, és a
