Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 6 (267. szám) - A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
2975 megtárgyalása... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) - pillanat, elnök úr , ill etve a szükséges módosítások után elfogadásra javasoljuk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az SZDSZ padsoraiból.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Varga Mihály képviselő úrnak, FideszMagyar Polgári Párt. VARGA MIHÁLY (Fide sz) : Elnök úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Látszólag egyszerű feladat előtt áll az Országgyűlés, amikor a T/4101. számú, a vámjogról, a vámeljárásról, valamit a vámigazgatásról szóló '95. évi C. törvény és az ehhez kapcsolódó törvények módosít ását tárgyalja. Egyszerű dologgal állunk szemben, hiszen - mint ahogy államtitkár úr expozéjában elmondta - tudtuk 1995ben, amikor a rövid nevű vámtörvényt elfogadtuk, hogy ennek további módosításaira kerül még sor. Tudtuk azt, hogy olyan jogharmonizációs munkák várnak még az Országgyűlésre, amelyeket az Európai Unióhoz való társulási szerződés következtében meg kell tennünk. A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló megállapodást 1991. december 1 6án írták alá Brüsszelben és ebben a szerződésben Magyarország olyan jogharmonizációs lépéseket vállalt, amelyek időről időre arra kényszerítik, hogy a vámtörvényt és az ehhez kapcsolódó jogszabályokat az európai uniós normákhoz igazítsa. A megállapodás d öntő része gazdasági jellegű; mint ahogy már korábban elhangzott, a '94. évi I. törvény, amely kihirdeti ezt a törvényt, a társulási szerződést, ez négyötöd részben gazdasági jellegű kérdéseket szabályoz. Elsősorban az áruk, a tőke, a személyek, a fizetése k szabad mozgását kívánja elősegíteni. Ez szükséges ahhoz, hogy a majdan reményeink szerinti egységes belső piac, amely létrejön az Európai Unió és a most még társult országok között, a kereskedelem és a gazdaság lehetőleg minden területét érintse. A folya mat 1991ben kezdődött el, mint ahogy utaltam rá, és mindaddig tartani fog, míg az Európai Unió 1994től hatályos vámkódexét át nem vesszük. A törvényjavaslat tehát ebbe a sorozatba illeszkedik bele, azt hiszem, hogy valamennyiünknek, akik számára fontos a z, hogy a magyar gazdaság szervesen illeszkedjen az Európai Unióhoz, ezt a törvényjavaslatot támogatni kell, támogatni lehet. Van azonban néhány olyan dilemma, amelyeknek a felvetésére mindenképpen a vámtörvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok módosítás a kapcsán kell kitérni. Az egyik ilyen dilemma, hogy mennyire legyen gyors és mennyire legyen a magyar gazdaság érdekeit is szem előtt tartó ez az úgynevezett vámlebontás; mennyiben tudjuk szabályozni ezeknek a jogszabályoknak az átvételét; és ez milyen mó don tud segíteni a magyar gazdaságnak az Európai Unióhoz való alkalmazkodásban. A szerződés fokozatosan teszi lehetővé a teljes szabad kereskedelmi övezet kiépítését. Ennek megvalósítása azonban nem párhuzamosan történik - ez is már korábban elhangzott - a z Európai Unió és Magyarország között. Az Európai Unió gyorsabban nyújtja a kedvezményeket és Magyarország felkészülési időt kap, és később viszonozza ezeket a leépítéseket. Ezzel kapcsolatban azonban szeretnék kitérni arra a kérdésre, amely gyakran felmer ül, és amit itt a törvényjavaslat vitájának korábbi szakaszában az MSZP vezérszónoka is érintett. Ez a hazai piacvédelem, az importkorlátozás, a túlzottan nyitott gazdaság kérdése. Engedjék meg, hogy egy rövid részt idézzek az MSZP vezérszónokának felszóla lásából: "Valóban nyitott a gazdaság, ennek persze előnyei is vannak. De vannak hátrányai is, hiszen az előző kormány vagy kormányok túl gyorsan liberalizálták a külkereskedelmet. Emiatt súlyos veszteségek érték a magyar gazdaságot. A térség egyetlen orszá gának kormánya sem liberalizálta olyan mértékben és ütemben gazdaságát, mint a '9094 közötti magyar kormány, lényegében idő előtt feladva minden pozíciót, kíméletlen versenynek kitéve az egyébként is piacukat vesztett termelőket. Ennek hatásai és eredmény ei közismertek."
