Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 6 (267. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP):
2956 (8.31 óra - Elnök: dr. Füzessy Tibor Jegyzők: Boros László és dr. Trombitás Zoltán) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm jelen lévő képviselőtársaimat és mindazokat, akik figyelemmel kísérik munkánkat. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 27. ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Boros László és Trombitás Zoltán jegyző ur ak lesznek segítségemre. Tisztelt Országgyűlés! Felhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy ma délután 16 óra 30 perckor az Állami Számvevőszék elnökének titkos szavazással történő megválasztására kerül sor. Ehhez az országgyűlési képviselők kétharmadának sz avazatára van szükség, ezért kérem a frakcióvezetőket, hogy a minősített többséghez szükséges jelenlétet biztosítsák. Bejelentem, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló T/2599. számú törvényjavaslat zárószavazására a mai napon nem kerül sor, mivel az alkotmányügyi bizottság további egyeztetéseket tart szükségesnek. Tájékoztatom továbbá képviselőtársaimat, hogy tegnapi ülésnapunkon idő hiányában a Magyar Országos Vadászkamaráról szóló T/4171. számon képviselői önálló indítvány általános v itájára nem kerül sor. Az általános vita ezért ma, a határozathozatalokat követően nyílik meg és a napirendi ajánlás szerint a lezárásig tart. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Tisztelt Országgyűlés ! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gyimóthy Géza frakcióvezetőhelyettes úr, Független Kisgazdapárt "Egyes alkotmánysértő privatizációkról" címmel. Megadom a szót. GYIMÓTHY GÉZA (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A társa dalomban mind gyakrabban megfogalmazódik a következő: ki képviseli a magyar nép jogait a nemzeti vagyon értékesítése során? Az ÁPV Rt. milyen jogi alapon dönt a parlament helyett, amikor nem a meghirdetett áron és feltételek mellett adja el a nemzet vagyon át? Mikor terjeszti a kormány az Országgyűlés elé a vagyonértékesítést jóváhagyás végett? Ezek miatt a kérdések miatt több mint egy évvel, 15 hónappal ezelőtt már Alkotmánybírósághoz fordult a volt parlamenti képviselő, dr. Kőrösi Imre, de 15 hónap nagyon hosszú idő, hogy a nemzet ilyen sorskérdéseiben döntés szülessen. Persze nem ő az egyedüli, nagyon sok ellenzéki képviselő is gyakran ad beadványokat Alkotmánybírósághoz, és sajnos, hosszú évek kellenek, míg sorra kerülnek és tárgyalja az Alkotmánybíróság. De a társadalom egyik kulcskérdése, hogy az adott nemzeti vagyonból ki, milyen részt tud kihasítani, vane esélyegyenlőség. Sajnos, az 1990 óta megindult privatizációban nagyon kevés embernek van esélye arra, hogy abban tevőlegesen részt vegyen. Kőrösi Im re háromszor fordult az Alkotmánybírósághoz. Először az egész tulajdonváltást, a privatizációt - az állami tulajdon védelme nélkül folytatott privatizációt - kérte, hogy minősítse alkotmányellenesnek az Alkotmánybíróság; másodszor a csalárd szerződéseket - mindenki tudja, több mint százezer hektár van zsebszerződések révén külföldi tulajdonban ; harmadszorra pedig a garanciavállalások, elsősorban a kormánynak a privatizálások során a titkos kormányhatározatok alapján vállalt garanciavállalásai kapcsán. Ez olyan sorskérdés a magyar társadalom számára, amelyet mindenki negatív véleménnyel fogad.
