Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 5 (266. szám) - Döntés napirendi javaslattól eltérő indítványokról - Az ülés napirendjének elfogadása - Az Országos Rádió és Televízió Testület 1996. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 1996. évi tevékenységéről szóló beszámolóról, az abból adódó feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat együt... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
2930 útján az érintetteket értesíti, egyúttal gondoskodik arról, hogy a hírközlési hatóság megtegye a szükséges intézkedéseket. A testület továbbá a jelölt határidőig bejelentést tett igénylőkkel a törvény értelmében akkor kötött volna műsorszolgáltatási sze rződést, ha a stúdió a stúdióengedélyben foglaltak szerint működik, a törvény hatálybalépésekor már működött. Ebben az állásfoglalásban van még egy nagyon érdekes rész, amely a Művelődési és Közoktatási Minisztérium stúdióalapítási engedéllyel rendelkező h elyi önkormányzatok által alapított stúdiókkal kapcsolatos problémákról beszél. Ebben nem kevesebbet állít, mint hogy a médiatörvény egyik bekezdése értelmében: "A stúdióengedélyek jogosultjai jelenthették be '96. március 31ig a stúdióengedélyük műsorszol gáltatási szerződéssé való átalakítására vonatkozó igényüket." A törvény egy másik bekezdése értelmében: "Nem lehet műsorszolgáltatásra jogosult szervezet állami és közigazgatási szerv. Ezen rendelkezések értelmében - és így vezeti tovább ez az értelmezés - az önkormányzat mint államigazgatási szerv nem lehet ilyen műsorszolgáltatási engedély birtokosa." Ezt többen vitattuk. S maga az anyag is az önkormányzatok műsorszolgáltató lehetőségeit, korábbi megállapításait egy másik fejezetében bírálja. (20.40) Ily en bírálatnak veszem én azt is, amikor arról szól, hogy az önkormányzatok esetében a települési önkormányzat maga határozza meg a lakosság igényei alapján, az anyagi lehetőségeitől függően, hogy mely feladatokat milyen mértékben és módon lát el. A törvé ny nem feladatként, hanem jogosultságként jelöli meg a műsorszolgáltatást - ez teljesen így van. Az önkormányzatok alkotmányos működéséhez mellőzhetetlen, hogy a lakóhelyi közösség az önkormányzat döntéséről, működéséről tájékozódhasson. A testületi döntés ekről, közmeghallgatásokról, lakossági fórumokról szóló közvetítések, a kerekasztalbeszélgetések, a rádió és televízió széles műfaji lehetőségei eredményesen szolgálhatják a helyi nyilvánosság ügyét. Ezért az említett nyilvánosság egyik leghatékonyabb mód szere a rádiók és televíziók alapítása. Az önkormányzat a helyi lakosság szükségletéből és jogszabályokból adódó feladatait saját költségvetési szerv útján, más gazdálkodó szervezet támogatásával, szolgáltatások vásárlásával, illetve egyéb módon látja el. Élve ezzel a lehetőséggel, az önkormányzatok az elmúlt években változatos szervezeti megoldásokkal gondoskodtak helyi műsorszolgáltatásról. Én ezzel a fejezettel és ezzel a szakasszal értek egyet. Nem ismertetem azokat a vitatható jogi kérdéseket ebben a k ésői órában az Országos Rádió és Televízió Testület 57. számú állásfoglalásáról, egyet azonban szeretnék rögzíteni: az, miszerint az önkormányzati törvény bizonyos vagyontárgyakat és vagyoni értékű jogokat az önkormányzatok tulajdoni és onnan el nem vonatk oztatható tulajdoni jogosítványai közé sorol, számomra többet jelent, mint egy testület gondjára, döntési kompetenciájára bízott vagyontárgyi kört. Ezekben az esetekben az önkormányzati törvénynek a közvagyonra vonatkozó részeit szabad és kell elismernünk, amelyet az alkotmány is véd. Az önkormányzat tulajdonába tartozó közösségi vagyon pedig a település egész lakosságát illeti meg; még akkor is el kell ezt mondani, ha ez ebben az esetben egy kicsit patetikusan hangzik. Orosz István képviselőtársam teljesen konstruktív felhívására tehát azt szeretném mondani, hogy kiegészítést javasolok a tisztelt szakbizottságnak: a 41. § (1) bekezdésében foglalt feladatok végrehajtására fordítson fokozott figyelmet. Nemcsak a helyi televíziók és rádiók egyesülete, hanem tö bb önkormányzati szövetség is tett észrevételt az Országos Rádió és Televízió Testület beszámolójához, amelyben hiányolják, hogy a helyi televíziók és rádiók átalakulásának ügyében kialakult kaotikus állapotot meg kell szüntetni; lehetőséget kell biztosíta ni azoknak az önkormányzatoknak, illetve önkormányzat által létrehozott intézményeknek és társaságoknak arra, hogy visszakapják azt a vagyontárgyukat, amelyet az átalakulás kapcsán vettek el, újabb és jelentős összegbe kerülő pályáztatás nélkül; vagy ha ez nem lehetséges, akkor feltétlenül a Belügyminisztérium korábbi állásfoglalását kell felülvizsgálni, amely szerint kötelező lenne az átalakulás. Jelentős összegű, feleslegesnek tűnő pénzpocsékolás történt, és ezért a vagyonvesztésért
