Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 5 (266. szám) - Döntés napirendi javaslattól eltérő indítványokról - Az ülés napirendjének elfogadása - Az Országos Rádió és Televízió Testület 1996. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 1996. évi tevékenységéről szóló beszámolóról, az abból adódó feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat együt... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DEUTSCH TAMÁS (Fidesz):
2907 tavaszán Magyarországon a sajtószabadság. Ebbéli várakozásaimnak - a zt lehet mondani , ebbéli várakozásainknak meg is felelt a Független Kisgazdapárt parlamenti képviselőcsoportja vezetőjének hozzászólása, ami persze hullámokat váltott ki, és amely hozzászólás élesen elütött minden addigi hozzászólástól: a Független Kisga zdapárt parlamenti képviselőcsoportja, ha jól értjük - és azt gondolom, hogy jól értjük - az álláspontjukat, nagyon határozottan - megítélésük szerint legalább is , érveket felsorakoztatva elutasítják az Országos Rádió és Televízió Testület beszámolóját. Mondhatnánk talán egy kicsit képes beszéddel: csak nem az történt, hogy Torgyán József - az eddigi megszólalók közül egyedüliként - azt mondta, hogy a király meztelen? Amikor a megszólalók mindeddig a király kevésbé szép, elfogadható, talán nem is olyan cs únya ruhájáról próbáltak beszélni. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy két probléma van azzal a képes beszédben elmondott mondattal, amiről beszéltem: egyrészt az Országos Rádió és Televízió Testület egyrészt nem a király - és ennek nagyon ö rülök, hogy nem a király. És hadd legyen az a megjegyzésem, hogy amikor a beszámoló első mondatát olvastam, akkor bizony szemet szúrt számomra az a szó, hogy az 1996. évi I. törvény, a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény alapintézménye az Országos Rádió és Televízió Testület. Megítélésem szerint nem az Országos Rádió és Televízió Testület az alapintézménye ennek a törvénynek, hanem ennek a törvénynek nagyon sok alapintézménye van, többes számban lehet használni ezt a szót: alapintézményei: ezek ped ig a műsorszolgáltatók. A közszolgálati műsorszolgáltatók, a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók és a már működő vagy reméljük a működésüket minél hamarabb megkezdő országos, regionális és helyi műsorszolgáltatók egy meghatározó közjogi intézménye a méd iatörvény által szabályozott rendszernek az Országos Rádió és Televízió Testület. Tehát nem alapintézmény, nem király. (19.00) Azt gondolom, nem is meztelen - bár nyilvánvaló, hogy a működésével kapcsolatban sok elismerő és sok kritikus észrevétel is megal apozottan elmondható, megfogalmazható. Azt hiszem, talán akkor járunk helyes úton, ha azzal a kérdéssel próbálunk foglalkozni - amelyre már röviden utaltam , milyen állapotban van ma, 1997 tavaszán a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény, tehát a m édiatörvény végrehajtása, milyen állapotban van Magyarországon a sajtószabadság. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Megítélésem szerint egy évvel, több mint egy esztendővel az úgynevezett médiatörvény hatálybalépése után, talán egy kics it sommásan úgy lehet fogalmazni, hogy Magyarországon egy elmélyülő és nyugodtan súlyosnak mondható médiaválság van. Egy olyan médiaválság van, amely médiaválság kialakulása a törvény és az Országos Rádió és Televízió Testület működésének megkezdése előttr e nyúlik vissza. A médiaválság hatásai azonban ma is érzékelhetők, ma is válságos állapotban van Magyarországon a média, a médiaipar - ha egyáltalán ilyenről beszélhetünk , a médiaszféra, ahogy előszeretettel fogalmaznak különböző publicisták. Azt gondol om, ennek a válságos helyzetnek a kialakulásához hozzásegítettek vagy megerősödéséhez vezettek részben azok az apróbbnagyobb hibák, amelyek talán kikerülhetetlenül benne foglaltattak az elfogadott médiatörvényben. S mindenféleképpen ennek a válságnak az e lmélyüléséhez, ennek a válságnak az elhúzódásához vezetett a médiatörvény - megítélésem szerint - katasztrofális végrehajtása; azon katasztrofális törvényvégrehajtás, amelyben megítélésem, megítélésünk szerint a legkisebb felelősség a különböző médiatestül eteket terheli, tehát a közalapítványi kuratóriumokat, azok elnökségét, illetve az Országos Rádió és Televízió Testületet. Úgy ítélem meg, talán érdemes arról néhány szót szólni, hogy a médiatörvény elfogadását és kihirdetését követően milyen jól körülhatá rolható ellenérdekelt csoportok kezdték meg máig tartó szívós küzdelmüket annak érdekében, hogy lehetőleg ne vagy minél kisebb mértékben, vagy ha már mindenféleképpen végrehajtatik a törvény, akkor minél nagyobb deformáció, minél nagyobb torzulások árán ha jtassék végre az elfogadott médiatörvény.
