Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 10 (243. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - BARSINÉ PATAKY ETELKA (MDNP):
289 leglényegesebb része éppen az építésügyi hatósági ellenőrzés lenne, de nem látjuk a törvényből ennek a biztosítását. Itt is szeretnék néhány apróságra utalni, am i véleményem szerint szintén nem való a részletes vita kereteibe - egyébként számtalan módosító indítványunk van, ezeket majd ott mondjuk el , de kiemelnék két lényeges kérdést. Az egyik az 58. §ban leírt hatósági nyilvántartások. Csak annyi kérdésünk va n ehhez, hogy ez hogy áll, ki fizeti, mikorra kell elkészülni, vagyis hogy mennyibe kerül, és meddig lehet ezt egyáltalán talpra állítani. Gondolok itt például egy belterületi közműnyilvántartásra. De beszélhetnénk arról is, hogy az építményi nyilvántartás a főváros feladata, és közben a fővárosnak nincs hatósági jogköre. Ez tehát egyszerűen lebonyolíthatatlan, nem működik a rendszer, teljesen ki van zárva, hogy a főváros ezt az építménynyilvántartást ténylegesen el tudja látni. Javasoljuk tehát a kormányn ak, hogy ezt az egész hatóságinyilvántartáskérdést még egyszer tekintse át, lesznek hozzá módosító javaslataink. Hasonlóan az 59. §ban a még fennálló építési tilalmakról beszél, és azt mondja, hogy itt, ebben az esetben a '64. évi III. törvény 13. §át k ell alkalmazni - egyetlenegy kérdésünk van csak, hogy: de meddig? Úgy gondoljuk tehát, hogy az építésügyi hatósági ellenőrzésnél és egyáltalán az építésügyi hatósági feladatoknál ezeket a leglényegesebb kérdéseket feltétlenül át kell tekinteni. És akkor mo st hadd érintsek egy másik témát! Mi nagyon helyesnek tartjuk azt, hogy a törvénytervezettel egyfajta építésügyi rendre törekszik a tárca, illetve a kormányzat, erre szükség is van Magyarországon; de abban az esetben, ha egy törvény erre törekszik, akkor a törvénynek betarthatónak és végrehajthatónak kell lennie. És akkor most felhívnám a figyelmet néhány olyan körülményre, amely véleményünk szerint nem betartható és nem végrehajtható, és éppen ebből kifolyólag erősen megkérdőjelezi azt, hogy egyáltalán az egész építésügyi hatósági és ellenőrzési munkát komolyan fogjáke venni a magyar állampolgárok. Miről van szó? A 28. §ban az útépítési és közművesítési hozzájárulásról van szó. Azt írja a törvénytervezet, hogy ha valakinek van egy háza, amelyet felépít, é s amelyre megkapja a használatbavételi engedélyt, akkor a ház előtti, melletti helyi közútnak és közműnek a használatbavétel időpontjára készen kell lennie. Csodás - teljességgel végrehajthatatlan! Nagyon szép elképzelés, nagyon jó lenne, ha ez így lenne M agyarországon, de teljességgel végrehajthatatlan! Ráadásul azt mondja - és akkor még jobban örül az ember lelke , hogy mindezt a helyi közutat és a közműveket is a házam előtt az önkormányzat feladata megépíteni. Csakhogy a (2) bekezdésben a dolog arról s zól, hogy ha az önkormányzat létesíti ezt a bizonyos helyi közutat és közművet a házam előtt, akkor annak költségét részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. Nos, kérném szépen, itt egy pillanatra meg kell állni! Ez nemcsak ho gy végrehajthatatlan, de ebben a pillanatban nem tartjuk szerencsésnek ezt a törekvést a következők miatt... Mondjuk, olyan apróságoktól eltekintek, nem teszem fel azt a kérdést, hogy mi a közmű, merthogy például a gáz az? - mert ebben az esetben dönthet ú gy valaki, hogy nem választja a vezetékes gázt, de vegyük ki ezt a részt az egészből, és beszéljünk arról, ami itt le van írva! Úgy gondoljuk, hogy akkor, amikor éppen nemrégen a helyi adókról szóló törvényből a kormány kivette azt, hogy a helyi adókban a közműfejlesztési és útépítési hozzájárulások leírhatók legyenek, akkor úgy gondoljuk, egy ilyen passzus megvalósíthatatlan ma, 1997ben - de akár '98ban is - Magyarországon. (20.30) Akkor, amikor a lakásépítés végül is nincs megoldva; akkor, amikor ismerj ük a lakásépítés összes anomáliáját, úgy gondoljuk - és ez lesz a javaslatunk , hogy ebből a passzusból feltétlenül kerüljön ki minden olyan építmény, ami lakással kapcsolódik vagy azzal függ össze. Tehát ha a saját házamat lakásként használom, a saját la kásomról van szó, ha lakást építek, akkor ez a passzus ne vonatkozzon rám. Mondom a következőt. A 29. §ban van a beépítési, helyrehozatali és beültetési kötelezettség. Vegyük most ebből a helyrehozatali kötelezettséget! A paragrafusban az van, hogy a tele püléskép javítása érdekében el lehet rendelni helyrehozatali kötelezettséget. Szeretném azt mondani, hogy
