Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 30 (265. szám) - Bejelentés képviselői mandátumról történő lemondásról: Pál László (MSZP) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének tevékenységéről szóló beszámoló; az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési hatá... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - HEGYI GYULA (MSZP):
2841 Ilyen egyik nagyon fontos vitapont volt a kisebbségek megyei - regionális - középszintjének hiánya, amely a biztos úr szerint hiányos szabályozásnak tekinthető. Az SZDSZ e szintet, akárcsak korábban, társulási formában elképzelhetőnek tartja, egyébként is a társulást önkormányzati alapjognak tartjuk, és ez egy olyan önkormányzati alapjog, ami lehetővé teszi, ho gy a kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzattal társuljon, éppen a kulturális önigazgatás kiteljesítése miatt. E téren megítélésem szerint talán nem is a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényt kellene módosítani, hanem az alkotmányt e passzu sában, a 44/A §ban kellene bővíteni. A másik kardinális kérdés a közvetett és közvetlenül létrejövő önkormányzatok problémája. Az SZDSZ - talán egyedüli pártként - a törvény alkotásakor ellenezte azt, hogy a települési önkormányzat alakuló ülésén kisebbsé gi önkormányzattá is váljon, miközben az adott településen kisebbségi létüket maximálisan vállaló polgárok kifejezetten a kisebbségi önkormányzat megalakítása céljából mérettették meg magukat a választásokon. Teljesen jogosnak tartom tehát dr. Kaltenbach J enő úr megállapítását, miszerint az úgynevezett elsőbbségi jogot meg kellene fordítani az identitásukat határozottabban vállalók számára. Hasonló ellentmondás feszül a szószólói intézmény és a helyi kisebbségi önkormányzat között, hiszen a jelenlegi konste lláció szerint előfordulhat az, hogy a szószólónak több joga van, mint egyegy önkormányzatnak. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, a jelzett hiányosságok és az egyéb, most idő hiánya miatt nem említett kérdések akkor kezelhetők igazán, ha a kisebbségi ö nkormányzatok feladatkörének és funkciójának még konkrétabb meghatározása megtörténik. (13.40) Nekünk, jogalkotóknak meg kell találnunk ezen önkormányzatok differenciaspecifikáját, hiszen a közjogi jelleg is ezt indokolja. Ezt az egész jelentés egyik legfo ntosabb részének tartom, ezt a jelentés nagyon mélyen kibontja. Mindenkinek, aki hamarosan foglalkozni fog a kisebbségi törvény módosításával, figyelmébe ajánlom ezt. Ha ez sikerül, akkor megítélésem szerint az összes egyéb kérdésben könnyebben tudunk előr ehaladni. A beszámolóból ugyanis kitűnik, hogy a finanszírozás, a törvényességi felügyelet, valamint a kulturális autonómia kiteljesedése mindmind függvénye a feladatkör, a funkció meghatározásának. Jómagam úgy látom, hogy e meghatározás finomításá hoz partner az országgyűlési biztos, a kormány, a kisebbségi önkormányzatok és természetesen pártunk, a Szabad Demokraták Szövetsége is. Bár én itt és most a Kaltenbach doktor által felvetett problémák egy részét emeltem ki, azt hiszem, azzal biztos úr is egyetért, hogy a törvény minden hiányossága ellenére működik. E beszámolónak pedig éppen az a célja, hogy a beszámoló nyomán módosítsuk a törvényt, és az élet adta kihívásokra megfelelő válaszokat találjunk. A biztosi jelentésben oly szépen megfogalmazott autonómiaösszetevők, a funkcionális és a gazdasági önállóság csak akkor valósulhatnak meg, ha az említett dilemmákat fel tudjuk oldani. Nekünk, parlamenti képviselőknek az a dolgunk, hogy ezen, az SZDSZ által elfogadásra ajánlott jelentések alapján a kise bbségi jogok, az emberi jogok, vagy ha úgy tetszik, végső soron a magyarországi polgári demokrácia kiteljesedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Hegyi Gyula úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. Szólásra készül Szabó Lajos Mátyás úr. HEGYI GYULA (MSZP) :
