Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 30 (265. szám) - Bejelentés képviselői mandátumról történő lemondásról: Pál László (MSZP) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének tevékenységéről szóló beszámoló; az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési hatá... - DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP):
2836 hogy mik az érdekei, mik a feladatai, és ezek nagyon jól összeegyeztethetők voltak az elmúlt másfél esztendőben. Példaként mondom - ma már szóban volt - az áldozatvédelem kérdése, amelyet közösen hoztunk a bizottság ülésére terítékre, szerveztük meg, nagyon sok segítséget kaptam, javaslatokat kaptunk az állampolgári jogok országgyűlési biztosától. Hasonló a helyzet a kárpótlás ügyében, amelyről a be számoló természetesen említést tesz ügyek kapcsán; vagy a legutóbbi időben - erről az államtitkár úr is szólt - az egészségügyi adatkezelésről szóló törvényjavaslat ügyében, ahol folyamatos konzultáció révén gyorsabban juthattunk el a törvény végleges form ájához. De említhetném kisebbségi ügyekben magának a kisebbségi törvénynek a módosítását, amelynek legalábbis a koncepcióját illetően volt számos alkalommal lehetőségünk a kisebbségi biztossal egyeztetni, vitatkozni is. Éppen ezért engedjék meg, hogy ne a beszámolókkal foglalkozzam és ne is nagyon azzal, ami a bizottság ülésén történt, hanem hogy egy kis tűnődésre ragadtassam magam, talán azokra a tanulságokra figyelemmel, amelyek a beszámolóból no meg az itteni vitából - ha ezt annak lehet nevezni - adódna k. Az, hogy az országgyűlési biztosok intézménye szervesült az alkotmányos rendbe, ma már itt közhelyként hangzanék el, de hogy ez miként zajlott le, azt gondolom, az tanulságos. Alapvetően abból kiindulva, hogy Magyarország történeti előzményeiben még ha voltak is demokratikus elemek, meghatározóan nem ezek domináltak, hanem az állam mint intézmény folyamatosan kerekedett a polgárosodás egész folyamata alatt az állampolgárok fölé, és csak ebben jelentek meg sporadikusan demokratikus elemek, és amit Bibó na gyon szellemesen "zsákutcás magyar fejlődés"ként határozott meg, nos ez a történeti előzmény jelentősen meghatározta azt a jogfejlődést, amelynek máig tanúi vagyunk, részesei is mint törvényalkotók. Hiszen elsősorban és mindenek fölött az állampolgári jog ok védelmére összpontosított ez a jogalkotás a kezdeti időkben, hogy az államot korlátozza az állampolgárok javára, az állampolgári szabadságjogok javára. Így alakul ki nálunk is a jogok, a hatáskörök, a garanciák és az ellenőrzés bonyolult áttételes rends zere, miként a demokráciákban általában, és ezek között az elemek között természetesen semmiféle hierarchikus viszony nincs, ezek egymás mellé rendelt értékeket képviselnek. Ebbe a rendbe, tehát ebbe a bonyolult mechanizmusba illeszkedett a biztosok intézm énye. De tekintettel arra, hogy az átmenetben, amelyről az imént szóltam, a polgáriasodás ellenében ható állami centralisztikus szándékok nyilvánultak meg minduntalan, egy sajátságos folyamat tanúi vagyunk; kormánypárti képviselőként azt kell mondanom, hog y időnként kétlelkűségre - ha meghasonlottságra nem is - kényszerítő folyamatok részesei. Mire gondolok? Az állam, a modern állam közfunkció ellátására szerveződött intézményrendszer. A biztos asszony beszámolójában a szociális ellátásokkal kapcsolatos ész revételek fogalmazódtak meg, ajánlások is. Az államnak az ezzel kapcsolatos kötelezettségei nem függetleníthetők a mindenkori költségvetéstől, annak teherbíró képességétől; tehát hogy mindazok a szociális jogok, amelyek korábban egy meghaladott - és hála i stennek meghaladott - rendszert jellemeztek, maradéktalanul elláthatóke a jelenlegi viszonyok között. A másik ilyen példaként kiragadott elem - erről Majtényi László beszélt részletesen - az információs önrendelkezés kérdése. Akkor, amikor ez mint az álla mpolgári jogok, alkotmányos jogok egyik legfontosabbika jelenik meg - vitathatatlanul egyébként , felveti azt, hogy amikor az államnak a közfunkciói ellátásával kapcsolatban - most éppen a közbiztonságról van szó - adatokra volna szüksége, olyan adatokra, amelyek összekapcsolódnak más személyes jellegű adatokkal, hogy ne rébuszokban beszéljek: például a feketegazdaság elleni harcban az adószám, illetve a személyi szám összekapcsolása elég fontos lett volna, mindazonáltal az Alkotmánybíróság korábbi döntése értelmében ebből a személyi számból hármat kellett csinálni - a harmadik a társadalombiztosítási jel volna , nos ezeknek az összekapcsolása enyhén szólva problematikus. Tudom azt, hogy az állam szervei általában úgy reagálnak, hogy minél több adatot begy űjteni, minél több információval
