Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 30 (265. szám) - Bejelentés képviselői mandátumról történő lemondásról: Pál László (MSZP) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének tevékenységéről szóló beszámoló; az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési hatá... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes):
2833 évi jelenté sét általában az alkotmányügyi bizottság vitatja meg; ezek a jelentések sajnálatos módon nem is kerültek a parlament plénuma elé, de ellentétben a kormánnyal, amely a működéséért politikai felelősséget visel, és négyévenként a választáson erről számot kell adnia, az ügyészség szervezetének nem kell komolyan számot adnia a tevékenységéről. Persze azt lehet mondani, hogy ez a helyzet a bírósággal is. Csakhogy a bírósággal egészen más helyzet. A bíróság ugyanis kevés kivétellel a nyilvánosság előtt tartja tárg yalásait, az ítéleteit a nyilvánosság előtt hozza, tehát állandóan alatta van a szakma és társadalmi nyilvánosság kontrolljának. Az ügyészség azonban a döntéseket - melyek sok esetben nem kisebb jelentőségűek, mint a bírósági döntések - zárt, hierarchikus rendszerben és a nyilvánosság teljes kizárásával hozza meg. Ami a konkrét kérdést illeti: vajon mi indokolhatja azt, hogy az ügyészségi nyomozóhivatalokat az ombudsmanok nem vizsgálhatják? Hiszen az ügyészségi nyomozóhivatalok - akkor is, ha az ügyészség s zervezeti rendszerébe tartoznak - éppen olyan nyomozóhatóságok, mint a rendőrség vagy a pénzügyőrség nyomozó egységei. Mi különbözteti meg őket ezektől? És melyik az a külső szerv, amely olyan fajta törvényességi ellenőrzést gyakorol az ügyészségi nyomozás ok felett, mint amilyet a rendőri nyomozások felett az ügyészség gyakorol? Pedig a rendőrök által elkövetett bűncselekmények tényleges vizsgálata - és erre vonatkozóan nagyon meggyőző statisztikákat közöl a kisebbségi biztos jelentése, és ezek a számok egy ébként megegyeznek azokkal a számokkal, amelyek nemrégiben a Belügyi Szemlében is napvilágot láttak , tehát a rendőrség által az állampolgárok rovására elkövetett jellegzetes rendőrbűncselekmények vizsgálata, feltárása nem is képzelhető el az ügyészségi nyomozóhivatalok vizsgálata nélkül. (13.00) (A jegyzői széket dr. Trombitás Zoltán foglalja el.) De hasonlóképpen visszás az ügyészségnek ez a törvényfelettisége a vádelejtések ügyében; ez már nem a nyomozó hivataloknak, hanem maguknak az ügyészségeknek a dolga, hogy akkor, ha valaki a bíróság elé kerül, akkor az ügyét nyílt és fair tárgyaláson fogják megítélni. Ezzel szemben, ha az ügyészség elejti a vádat, akkor a sértettnek semmiféle jogosultsága - legyen az a sértett egy személy vagy legyen a sértett a köz , semmiféle lehetősége és jogosultsága nincs arra, hogy ennek a vádelejtésnek a mélyebb okait, belső okait, mechanizmusát tanulmányozza. Végül még annyit hadd tegyek hozzá, hogy maga a rendőrség töreksz ik arra, hogy valamiféle civil kontroll valósuljon meg a tevékenységével kapcsolatban, a tevékenysége felett. Nem ellenőrzés ez a civil kontroll, hanem megfigyelés és ugyancsak a közvélemény segítségül hívása. Volt társadalmi szervezet, amely megpróbálkozo tt ezzel, élvezve a Belügyminisztérium támogatását és az Országos Rendőrfőkapitányság támogatását is, volt olyan megyei főkapitányság, amely maga kezdeményezte ezt a civil kontrollt. Mégiscsak visszás az, hogy az ügyészség véleményem szerint mondvacsinált törvényességi akadályokra hivatkozva a rendőrséggel szemben teszi lehetetlenné ennek a civil megfigyelésnek a megvalósulását. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa ajánlást tett, amely rámutat arra, hogy ez a civil kontroll mégiscsak megvalósítható törvényesen és meg is valósítandó, mert a jogállam kiépítésének az is feltétele, hogy ilyenfajta társadalmi kontroll, ilyenfajta társadalmi megfigyelés létezzen. Ha már elmulasztottuk vagy elmulasztotta az előterjesztő azt, hogy most, az ombudsmanok jogáll ásával foglalkozó törvény kapcsán ezzel a törvénnyel kapcsolatban pontot tegyen ennek az áldatlan vitának a végére, azt gondolom, hogy önálló képviselői indítvány formájában ezt be lehetne hozni a Ház elé, és akkor nem kellene megvárni az Alkotmánybíróságn ak az erre vonatkozó döntését. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Kétperces időkeretben megadom a szót Hegyi Gyula úrnak, Magyar Szocialista Párt.
