Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 30 (265. szám) - Bejelentés képviselői mandátumról történő lemondásról: Pál László (MSZP) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének tevékenységéről szóló beszámoló; az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési hatá... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ):
2829 racionalitás, mint amit én képviselek. Hiszen mind a ketten hibátlan erkölcsű és szakmánkat szerető emberek lehetünk. Éppen ezért a vita közöttünk teljesen természetes, és nem biztos, hogy mindig nekem van igazam, de az sem biztos, hogy mindig a rendő rnek van igaza. Félek, hogy azok a törekvések, amelyek a szervezett bűnözéssel, az adózási fegyelem megszilárdításával kapcsolatos intézkedések, amennyiben a tervezetek, az elképzelések valóban konkréttá válnak, azok bizony komoly konfliktusokhoz vezethetn ek. Ezért tartottam szükségesnek ezt az idézetet. Volt még egyvalami, amiről szó esett az adatvédelmi biztos beszámolóját érintően, nevezetesen az emberi jogi bizottság előadója említette igen konkrétan, azután pedig a miniszteri reagálásokban is előfordul t: természetes módon ez az adatvédelmi biztos és a közigazgatás szerveinek - tehát a miniszteriális szervek és az önkormányzatok - együttműködése. Ezt rendkívül fontos dolognak tartom, hiszen az adatvédelmi biztos munkája is csak akkor eredményes, akkor ha tékony, akkor tudja ellátni a feladatát, ha és amennyiben ez az együttműködés kifogástalan. A beszámolóból is idézhetnék, de nem a beszámolóból idézek, mert a beszámoló nagyjábólegészében azt tartalmazza, amit az adatvédelmi biztos úr egy 1997 januárjában adott terjedelmes interjújában e tárgyban mondott. Ezt nagyon fontosnak tartom, és úgy gondolom, hogy ebben a kérdésben nincs szégyenkeznivalója egyik félnek sem. A kérdés, amit az adatvédelmi biztos úrnak feltettek, úgy hangzott, hogy hogyan reagálnak a magyar közigazgatási szervek, a minisztériumok és az önkormányzatok az ombudsman megkereséseire. A válasz szó szerint a következőképpen hangzott: "Különféleképpen. A Belügyminisztérium készséges, a földművelésügyi tárca segítőkész, de korrekt a kapcsolat a polgári titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszterrel is. Nem sikerült ellenben eddig kialakítani az együttműködés megfelelő formáit a célokat másképpen rangsoroló Pénzügyminisztériummal". Nem folytatnám ezt az idézetet, az azonban látszik, hogy ha vannak is nézeteltérések és konfliktusok, ezek az elmúlt másfél év során - úgy gondolom - ebben a szellemben oldódtak meg. Tisztelt Ház! Befejezésképpen bízvást mondhatom, és komolyan meg vagyok győződve arról: ha van valami, amit a tisztelt Ház jó szí vvel elfogadhat határozatával, akkor bizonyosan ez a beszámoló az. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szólásra következik Kőszeg Ferenc úr, Szabad Demokraták Szövetsége. Szólásra készül Gellért Kis Gábor, Magya r Szocialista Párt. Megadom a szót Kőszeg Ferenc úrnak. KŐSZEG FERENC (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlési Biztosok! Tisztelt Ház! A demokratikus jogállamnak Magyarországon azok a legsikeresebb, a demokratikus jogállam normáihoz leginkább méltó, a normákra leginkább ügyelő intézményei, amelyek a demokratikus jogállammal együtt a jogállamot létrehozó alkotmányos forradalom folyamatában születtek meg. Ilyen intézménynek tekintem a számvevőszéket, részben az önkormányzati rendszert, az Alkotmánybírós ágot és különösképpen az ombudsmani intézményt. A közhatalmi intézmények nagy része természetesen már a pártállam idején is létezett, és bár új, az Országgyűlés nagy többségével elfogadott törvények születtek róluk, centralizáltságukban, merev, hierarchiku s rendszerükben és legfőképpen az átláthatóságtól való idegenkedésükben magukon viselik múltjuk örökségét. E körbe sorolnám például a katonai jogállású rendvédelmi szerveket és az ügyészi szervezetet is. Az ombudsmani intézménnyel kapcsolatosan az elmúlt 9 év valamennyi periódusának megvannak a maga érdemei és a maga mulasztásai. A szabad választásokat megelőző politikai tárgyalások, az 1989es alkotmánymódosítás teremtették meg az ombudsmani intézmény jogi alapjait. Abban az időben nem lépett fel politikai erő, amely kételkedett volna abban, hogy a
