Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 30 (265. szám) - Bejelentés képviselői mandátumról történő lemondásról: Pál László (MSZP) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének tevékenységéről szóló beszámoló; az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési hatá... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KUTRUCZ KATALIN, az MDNP
2822 van ebben a 700 oldalban. Annyit hadd mondjak csak: én is szeretném kifejezni a magam és a Néppárt nevében elismerésemet a végzett munka mennyisége és minősége miatt, és csatlakozzam mindahhoz a jóhoz, amit erről az intézményről és az országgyűlési biztosokról előttem eddig elmondt ak. S engedjék meg, hogy a munkájukkal kapcsolatban, az elmúlt és a jövendő munkájukkal kapcsolatban és annak minél jobb minősége érdekében egy kicsit másról beszéljek, elmenjek egy picit abba az irányba, amelyet Szájer József kísértgetett egy picikét, de aztán ő sem ment el igazán arrafelé. Szeretném elmesélni önöknek, hogy az alkotmányügyi bizottság és az ombudsmanok között meglehetősen jó munkakapcsolat van. Ennek keretében látogatást is tettünk a Tüköry utcában abban az épületben, ahol a kormány elhelye zte az állampolgári jogok országgyűlési biztosait és hivatalát. A látogatás során bementünk néhány munkaszobába is, megnézni, hogy milyen körülmények között dolgoznak. Be kell vallanom, hogy ott én testileg sértettem meg az Országgyűlési Biztos Hivatalának egyik alkalmazottját. Nem azért, mert rossz viszonyban voltam vele, nem azért, mert szerettem volna megütni, hanem azért, mert miután meg akartam nézni, hogy milyen körülmények között dolgoznak, kinyitottam az ajtót. Nem nagyon, csak egy kicsit. Ez azonba n elég volt ahhoz, hogy az ott dolgozó alkalmazottat jól oldalba üssem az ajtóval, akaratom ellenére, azért, mert egy akkora szobában dolgozik, hogy a számítógép mellett a széke már csak úgy fér el, hogy csak úgy tud bejutni rajta kívül valaki abba a helyi ségbe, ha az alkalmazott testi épségét veszélyezteti. Sikerült kideríteni azt is, hogy az épület, bár kicsit olyan, mint a Patyomkinfalu, mert olyan szépen ki volt festve belülről, de azért a falakon belül nem túlzottan tökéletes a helyzet, mert probléma van a vezetékekkel, probléma van a gázkazánnal… (12.00) Rá kellett jönnöm arra, hogy nem egészen méltó körülmények között dolgoznak az országgyűlési biztosok. Kiderült az is, hogy azt sem lehet igazándiból tudni - illetve most már lehet, és ez még rosszabb , hogy kié az épület, amelyben egyébként meglehetősen méltatlan körülmények között dolgoznak. Ennél jobbat - nem is érdemelnének: egyszerűen jár jobb körülmény. Szóval, kiderült, hogy az az épület, amely állami tulajdonban volt és amelyben elhelyezték az állampolgári jogok országgyűlési biztosait és hivatalukat, időközben kikerült az állami tulajdonból. Lehet, hogy majd kapok rá magyarázatot, de számomra megmagyarázhatatlan okból állami tulajdonból másféle tulajdonba került. Innentől kezdve kellemetlen a helyzete annak is, akinek a tulajdonába került, és kellemetlen a helyzet az országgyűlési biztosok vonatkozásában is. A hivatal állami költségvetésből működik. Ha pedig nem az államé a tulajdon, akkor például nem lehet kiszámítani, hogy mekkora lesz vagy m ekkora lehet a bérleti díj, és hogy ennek milyen kihatása van vagy lehet az országgyűlési biztosok költségvetésére és egyáltalán működési feltételeikre. Úgy gondolom, ha már erről, a mindenki által elismert, nagyon szép három kötetről beszélünk, akkor ez n em ünneprontás, hanem éppen az országgyűlési biztosok munkájának védelme az, ha valaki ezeket a gondokat itt és innen elmondja - talán egy kicsit nagyobb lesz a súlya, mintha egyébként bizottsági üléseken beszél csak erről az ember. Azt is szeretném elmond ani önöknek, amire már többen utaltak, hogy az országgyűlési biztosok az Országgyűlés intézménye, azt is mondta valaki, hogy az Országgyűlés kinyújtott keze. Ugyanúgy, mint ahogy az Állami Számvevőszék például az alkotmányban. Az országgyűlési biztosok az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék között foglalnak helyet az alkotmányban. Az anyagi megbecsülést illetően azonban valami egészen más helyzet tükröződik. Az alkotmányügyi bizottság nemrég tárgyalt egy indítványt, amelynek egyik részéről már Szájer képviselő úr említést tett; én a másik részéről szeretnék beszélni. Szeretném elmondani azt, ha az országgyűlési biztosok intézménye már ilyen fontos, hogyha ilyen meghatározó szerepet tölt be a társadalom életében, hogyha ennyire segít az állampolgárokna k, akkor ezt ki kellene fejezni úgy is, hogy az országgyűlési biztosok hivatala alkalmazottainak javadalmazása pontosan olyan legyen,
