Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 30 (265. szám) - Bejelentés képviselői mandátumról történő lemondásról: Pál László (MSZP) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének tevékenységéről szóló beszámoló; az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési hatá... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, az SZDSZ
2809 azért mondom, hogy vannak. Úgy gondoljuk, különösen KözépEurópában nem mindegy, hogy a kirekesztést , megbélyegzést, megkülönböztetést csupán akkor akarjuk tetten érni, amikor a szó szoros értelmében tettekről, illetve bizonyítottan elítélendő szándékok megvalósulásáról van szó. Kisebbségbarát társadalmakban a mindennapok emberi magatartásáért kell tudnu nk jó lelkiismerettel felelősséget vállalni. Harmadikként - és be is fejezem - a beszámoló bevallottan túlterjeszkedik - biztos úr ezt mondta bizottságunk előtt is , amikor a kodifikációs jogszabályelőkészítő munka egy részét is felvállalja, vagy ha olya n helyzetekre is javasol intézkedést, ahol jogsértés még nem történt vagy konkrét panasz nem érkezett még hozzá. Az utóbbi egyszerűen azt jelenti, hogy a beszámoló elméleti, elvi kérdéseket is felvet, boncolgat - nagyon nagy szükségünk van rá ; az előbbi pedig választ keres arra, alkalmazhatóe a törvény. Elsősorban természetesen a generális: a kisebbségi kódex alkalmazhatóságáról van szó, de ide sorolhatjuk a többit is, az oktatásit, az önkormányzatit, a média- vagy a választójogi törvények kisebbségekre vonatkozó részeit. A biztosnak nem feladata, hogy kutassa a jogalkalmazó szándékát, mindannyian tudjuk. A jogszabály hiányosságaira viszont fény derül, mihelyt bármilyen jogsérelem esetén el kell járnia. Következésképpen javasolom, forgassuk elmélyülten ez t a beszámolót is, ajánlásain gondolkodjunk el, és ahol módosítani szükséges, törvényeinket mi magunk hoztuk, tegyük meg a módosítást. Mert Montesquieu szavaival élve: "valami nem azért igaz, mert törvény, hanem azért törvény, mert igaz". Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Mészáros István László képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. Őt soron követi majd Bánk Attila képviselő úr, Független Kisgazdapárt. DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ , az SZDSZ képviselőcs oport részéről: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Szabad Demokraták Szövetségének véleménye szerint - amely gondolom, nem áll távol a többi párt véleményétől - az ombudsmani intézmény sikeresen illeszkedett be a magyar alkotmányos intézményrendszerbe. Ezt bizonyítja egyrészt az a több mint 12 ezer panasz, amelyek között ráadásul elenyésző számú volt a névtelen panaszok száma, ami befutott a biztosokhoz. Ez azt mutatja, hogy a polgárok elfogadták az intézmény létét, és nem is csak elfogadták, hanem bízn ak ebben az intézményben. Ezt bizonyítja továbbá az, hogy a biztosok által kivizsgált ügyek fogadtatása több mint fele részében kedvező volt az állami szervek részéről. Ez azt mutatja, hogy a címzett hatóságok általában elismerik a biztosok tevékenységét é s a biztosok tekintélyét. Ezt azért is fontos megjegyezni, mert tudjuk jól, hogy a biztosok állásfoglalásainak nincs jogi kényszerítő ereje; azt is lehet mondani, hogy a biztosok egyetlen fegyvere a nyilvánosság. A Szabad Demokraták Szövetségének véleménye szerint a kézzelfogható eredményen kívül rendkívül fontos hozadéka a biztosi tevékenységnek az, hogy hozzájárul a polgári jogtudat és a panaszkultúra fejlődéséhez. A nyilvánosságra kerülő konkrét eseteken keresztül ugyanis, tisztelt képviselőtársaim, telj esen kézzelfoghatóvá válnak sokszor filozófiai hátterű emberi jogi problémák; ilyen vonatkozásról már szóltam bizottsági előadóként. Az elvont jogok lefordítása a hétköznapok nyelvére pedig hozzásegít ahhoz, hogy a gazdasági, anyagi gondok és a mindennapi megélhetésért folytatott küzdelem közepette ne jelentéktelenedjék el a köztudatban az emberi szabadság értéke, ne keletkezhessen olyan látszat, mintha a szabadságjogok érvényesítése egyfajta luxus vagy olyan hobbi lenne csupán, amit csak azok engedhetnek m eg maguknak, akiket egyébként fölvet a jólét, és nem tudnak mit kezdeni a szabad idejükkel. Azért is fontos hangsúlyozni ezt, tisztelt Ház, mert nem kevesen vannak olyanok, akik a szabadságra ma már csak legyintenek, amikor hallják, sőt olyanok is vannak, akik egyenesen úgy vélekednek, hogy a mostani tagadhatatlan létbizonytalanságot egyenesen a szabadság zúdította a társadalom nyakába. Ezért találóan mutat rá az adatvédelmi biztos jelentése például a 33. oldalon,
