Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 30 (265. szám) - Bejelentés képviselői mandátumról történő lemondásról: Pál László (MSZP) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének tevékenységéről szóló beszámoló; az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési hatá... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. FARKAS GABRIELLA, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ adatvédelmi biztos, a napirendi pont előadója:
2802 amely problémát a jelentés "új centralizmus" néven tárgyal egy fejezetben. Itt pedig arról van szó, hogy a központi közigazgatásnak, elsősorban a Pénzügyminisztériumnak igen erős törekvése fi gyelhető meg abban a tekintetben, hogy arra való hivatkozással, hogy a közterhekhez mindenkinek hozzá kell járulni, nagy, állami nyilvántartási rendszereket összekapcsoljanak. Le kell szögeznem azt, hogy egyetlenegy percig nem kétséges, és az Adatvédelmi B iztos Hivatalának folyamatosan képviselt álláspontja az, hogy az állampolgároknak nemcsak jogaik, hanem kötelességeik is vannak, és a Magyar Köztársaság alkotmánya igen helyesen szól a közterhekhez való hozzájárulás kötelezettségéről. Ha azonban egy nagy, állami nyilvántartási rendszer elégtelenül működik, az elégtelen működést nem feltétlenül az információs jogok korlátozásával kell megpróbálni orvosolni, hanem ajánlható az is, hogy talán a rendszer működését meg kéne javítani. Ha egy nagy állami nyilvánta rtási rendszer adatállománya megbízhatatlan, akkor azt az adatállományt rendbe lehet hozni, nem pedig a nagy rendszerek feltétlenül szükséges összekapcsolását kell hangsúlyozni. Az utóbbi hónapokban - mintegy főnixmadárként - hetente új és új formában jele nik meg egy terv, amely a Pénzügyminisztériumból származik és a KATOR nevet viseli, ez a KATORnak nevezett rendszer - amely, mondom, hetente új és új formában jelenik meg - az egyik változatában azt a célt tűzte maga elé, hogy valójában ha nem is fizikail ag, de ténylegesen egyesítené a Statisztikai Hivatalban meglévő gazdasági szervezetek regiszterét, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak a tajszámon nyilvántartott állampolgárokat érintő nyilvántartását, továbbá a munkaügyi igazgatás adatállományát, ezenkívül a központi nyilvántartás és a Választási Iroda adatállományát - és folytathatnám az önkormányzatokig - azon cél elérése érdekében, hogy az állam végre be tudja szedni a közterheket. Azt mondanám, hogy tessék rendbe tenni a nagy nyilvántartási ren dszereket, és ha az állam igazolni tudja, hogy egy alkotmányos cél, egy állampolgári kötelezettség teljesítését semmilyen más módon nem tudja szolgálni, csak úgy, hogy az egyik nyilvántartás a másiknak bizonyos adatokat szolgáltat, akkor ez elvileg nem zár ható ki. Az állam azonban a saját mulasztását lehetőleg ne hárítsa át a magyar társadalomra. Még két megjegyzést tennék, és befejezem az előadásomat, és megköszönöm türelmüket. Az egyik megjegyzésem az, hogy az adatvédelmi biztos törvény adta kötelessége, hogy rendszeresen véleményezze a jogszabálytervezeteket. Jogszabálytervezeteket, kódex méretű jogszabályokat, fél kilós papírcsomagokat kapok meg úgy, hogy huszonnégy órán belül kérik a véleményemet, továbbá nem végleges, tárcakörözés előtti szabálytömeget zúdítnak rám, amellyel kapcsolatban kifejtem a véleményemet. A tárcakörözés után természetesen a szülőanyja sem ismer rá az eredeti szövegre, de beszerezték formálisan már beszerezték az adatvédelmi biztos véleményét. Tehát nem a tárcakörözés előtt, hanem az után kérem a jogszabályokat véleményezésre, továbbá jó, ha megkapom azokat, amelyeket a törvény szerint meg kell kapnom, és ha adatvédelmet érintő, különösen fontos jogszabályról van szó, akkor készen állunk arra is, hogy a jogszabály előkészítésének i dején is konzultáljon velünk a jogalkotó. A másik megjegyzésem az, hogy a titkosítási dühöt csökkenteni kellene. Nap mint nap találkozom olyan titkosítási gyakorlattal, amely egyszerűen a jogszabály nem ismeretét is tükrözi. Hiszen a magyar jog elég világo san beszél arról, hogy mi az államtitok. Egyébként hozzáteszem, hogy az államtitok fogalmát a törvény - igen helyesen - nem az állam titkaként határozza meg, hanem a Magyar Köztársaság titkaként. Tehát az államtitok semmiképpen nem olyan titok, amely egy á llami közigazgatási szerv érdekében lenne titokban tartható; kizárólag olyan titkot lehet alkotmányosnak tekintetnünk amelyet - mint mondtam, a törvény nagyon helyes fogalma rámutat - a Magyar Köztársaság érdekében titkosítottak. A törvény nagyon világosan beszél az államtitokról, ugyanilyen világosan a szolgálati titokról, és az egyéb titokkategóriákról, mint amilyen a banktitoktól a gyónási titkon - erről, hála istennek nem szól jogszabály - keresztül az orvosi titokig, amelyről várhatóan lesz használható jogszabály.
