Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 29 (264. szám) - A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - MOLNÁR GYULA (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
2771 200 méter azért is nevetséges, mert, mondjuk, egy masszívabb méretű kórház kerítése lényegesen hosszabb 200 méternél. Ez akár azt is jelentheti, hogy a kórház kerítését lehet teleaggatni ilyen reklámokkal s a többi. Nem akarom hosszúra nyújtani az érvel ésemet. Azt gondolom, hogy azok a javaslatok, amiket a különböző pontjainkban megfogalmaztunk, rendkívül következetes, koherens hozzáállásúak ehhez a kérdéshez. A 150. ajánlási pont sem nyerte meg az előterjesztő képviselőjének támogatását. Itt arra tettün k javaslatot, hogy a túlzott dohány- vagy alkoholfogyasztásra való felhívás tilalmától tekintsünk el en bloc, egyszerűen azért, mert ez a túlzott fogyasztás egyszerűen nem is értelmezhető. Én tulajdonképpen sajnálom, hogy az előterjesztő olyan módosító ind ítványt támogatott - már nem tudom pontosan, kinek a neve alatt került benyújtásra , amely a "túlzott" szót kicseréli a "közvetlenül dohányzásra, dohány, illetve alkoholfogyasztásra hív fel" kifejezésre, tehát a "túlzott"at a "közvetlenül" szóra. Azt go ndolom, hogy ez is egy képmutató magatartás. Mit jelent ez, ha jobban belegondolunk? Közvetve lehet olyan reklámot kitenni, alkalmazni, megfogalmazni, amely dohányzásra hív föl, közvetlenül nem lehet? Ennek a paragrafusnak, ennek a bekezdésnek, azt gondolo m, semmi értelme. Most még röviden szeretném indokolni a 12. §ban és a 13. §ban megfogalmazott javaslatunkat is. A 162. ajánlási pontban jelenik meg az a javaslatunk... - ugye itt arról a figyelmeztetésről van szó, hogy mi az, amit a dohányreklámra hangs úlyosan föl kell írni, hogy "a dohányzás súlyosan károsítja az ön egészségét". Ezzel kapcsolatban nagyon sok módosító indítvány született, nekem legjobban az tetszik, amelyik az "ön" mellett a környezetre is utal, tehát az "ön és környezete" szövegű felira tot tartanánk mi is elfogadhatónak. Ami miatt kapcsolódó módosító javaslatot nyújtottunk be az eredeti javaslatunkhoz, az, hogy változatlanul nem látjuk értelmét, hogy itt dohányreklámmal kapcsolatban reklámhordozókat kéne megjelölni - most teljesen függet lenül attól, hogy mi lesz a szabadtéri reklámok sorsa, a szabadtéri reklámhordozók sorsa dohánykérdésben. Azt gondolom, hogy nemcsak sajtóterméken és szabadtéri reklámhordozón jelenik meg dohánytermék. Márpedig ha nemcsak ezen a felsorolt kettőn, hanem har madik, negyedik, ötödik típuson is, akkor mi a magyarázata annak, hogy azok nincsenek fölsorolva? Tehát például egy szórólapon lehet úgy dohányt reklámozni, hogy ennek az általános figyelmeztetésnek nem kell rákerülnie? Nagyon kérem az előterjesztőt, hogy gondolja végig ezt az érvelést. Egészen biztos vagyok benne, hogy ezt a figyelmeztetést általában, a legáltalánosabb szinten kell megfogalmazni. Tehát a mondat szerintem úgy hangzik, hogy a dohányáru reklámjának tartalmaznia kell ezt a figyelmeztetést, min degy, hogy milyen hordozón van. Éppen ezért újra benyújtottuk ezt a kapcsolódó módosító indítványt, most már ezzel a korrekten, precízen megfogalmazott figyelmeztetési szöveggel. Ugyancsak szeretném kérni az előterjesztőt arra, hogy újra gondolja át a 170. ajánlási pontban megfogalmazott javaslatunkat. Ha jól emlékszem, ez egy olyan javaslat volt, amiről nem is egyformán nyilatkozott az előterjesztő a különböző bizottsági üléseken. Itt a magyar nyelv használatáról van szó, értelemszerűen kivettük a szabadté ri reklámhordozót, de megint nemcsak azért, mert szeretnénk a szabadtérről levenni a dohányreklámot, hanem azért, mert másféle reklámhordozón is megjelenik ez a termék. Következésképp az a módosító indítványunk egészen precíz és korrekt, ami a 170. ajánlás i pontban megtalálható. Még egy érvet szeretnék felhozni a 181. ponttal kapcsolatban. Teljesen analóg az előbb említett kettővel, itt is azért vettük ki a szabadtéri reklámhordozót mint konkrét reklámhordozómegjelölést, mert azt gondoljuk, hogy a dohányár ura vonatkozó tilalmak, szabályok általános érvényűek kell hogy legyenek, függetlenül attól, hogy milyen reklámhordozóról van szó.
