Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 29 (264. szám) - A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
2756 Ezután a 211220. pontok vitája következhet a zárórendelkezésekhez kapcsolódóan. A vita e szakasza nem tartalmazza a már tárgyalt 212., és 217. pontokat. Végül a z 1. és az 1/2. pontokban található indítványok vitája következik, amelyek a törvényjavaslat preambulumának módosítását kezdeményezik. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a jegyző úr által ismertetett é s az egyes részletrendelkezések összekapcsolását tartalmazó javasolt vitaszerkezetet. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége indítványomat elfogadta. Soron következik az első vit aszakasz az ajánlás 350., valamint 2., 70. és 107. pontjai alapján. Megkérdezem, hogy kíváne valaki szólni a vita e szakaszában. Megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony . Tisztelt Képviselőtársaim! Egy kakukktojás mellett szeretnék érvelni. Egy olyan módosító indítványt nyújtottam be, amelyik jellegében teljesen eltér attól az egész gondolatkörtől, ami a reklámtörvényhez benyújtott módosító indítványokat jellemzi. Az aján lás 43. pontjában szerepel az a módosító indítványom, amely azt kívánja szabályozni, hogy a Magyarországon forgalomba kerülő termékekre vonatkozó reklámban a reklámban feltüntetett árnak mindig az áfát is magában foglaló árnak kell lennie. Itt két kérdés m erül fel: egyáltalán igazam vane abban, hogy ezt javaslom, és a másik kérdés az, hogy mit keres ez a reklámtörvényben. Azt gondolom, hogy Magyarországon egy olyan helyzet alakult ki az elmúlt jó néhány évben, hogy az árjegyzékekben, a reklámokban és minde nféle közlésben megjelenő árak általában áfás árak, tehát amikor azt látjuk, hogy egy kiló kenyér most már nem 3,60, hanem 100 forint, akkor senkiben nem merül fel, hogy természetesen ez egy áfás ár, meg ha egy televíziókészülék 100 000 forint, akkor az te rmészetesen áfás ár. De van két olyan árucsoport, a számítástechnika és a telekommunikációs technika, ahol kialakult egy olyan szokás, hogy az árakat áfa nélkül közlik, és van egy csillag és pici betűkkel odaírják, hogy az ár áfa nélkül értendő. Azt gondol om, hogy ez egy rossz gyakorlat. A következő kérdés, hogy miért baj ez, hiszen a vevő tudja, mert megszokta, hogy ezek az árak áfa nélküli árak - bár hozzáteszem, hogy egy üzletben, egy nagy áruházban, villamossági áruházban ugyanazt a terméket már az össz es többi termékhez hasonlóan áfás áron teszik ki a pultra és az ablakba. Miért baj ez? Mert a vevő ugyan tudja általában, de mégis van verseny a különböző áruk, különböző árucsoportok között is a piacon, és az áfa nélküli ár feltüntetése alacsonyabbnak tün teti fel azt a terméket a maga árán, mint a mellette levő másik terméket. Tehát a rádiótelefon áfa nélküli áron feltüntetve olcsóbbnak tűnik a vevő számára, mint egy televíziókészülék, ami mindig áfás áron szerepel. Azt gondolom tehát, hogy ez a gyakorlat nem jó, és egyébként nemzetközileg ismeretlen. Vannak olyan országok, például Amerika, ahol általában áfa nélküli árak szerepelnek, és mindenki tudja, hogy minden terméknél hozzá kell adni az áfát, a legtöbb nyugati országban pedig minden ár áfás ár. Tehát azt gondolom, hogy fogyasztóvédelmi szempontból indokolt ezen a kialakult gyakorlaton változtatni. Lehet persze azt mondani, hogy ennek egy fogyasztóvédelmi törvényben, egy ártörvényben van a helye, ez egy vitatható kérdé s. De hogy lesze még ebben a ciklusban fogyasztóvédelmi törvény, vagy ártörvény, azt nem tudjuk. Most van egy reklámtörvényünk, amiről most vitatkozunk, és tulajdonképpen igazából az a fontos, hogy a reklámokban, áruismertetőkben megjelenő áraknál legyen egységes a gyakorlat. Ezért én azt hiszem, hogy nem rossz, sőt kifejezetten előnyös, ha ezt a reklámtörvényben írjuk elő.
