Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 29 (264. szám) - Dr. Medgyasszay László (MDF) - a pénzügyminiszterhez - "Mit kíván tenni a kormány a kora tavaszi természeti katasztrófa kártételeinek csökkentése, az érintett gazdák és gazdálkodó szervezetek megsegítése érdekében?" címmel - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter:
2713 Tisztelt Országgyűlés! Dr. Medgyasszay László úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: "Mit kíván tenni a kormány a kora tavaszi t ermészeti katasztrófa kártételeinek csökkentése, az érintett gazdák és gazdálkodó szervezetek megsegítése érdekében?" Megadom a szót dr. Medgyasszay László képviselő úrnak. DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztel t Miniszter Úr! Bogárdi Zoltán képviselőtársam egy héttel ezelőtt, 1997. április 22én, napirend előtti felszólalásában felhívta a közvélemény és a kormány figyelmét a mezőgazdaságot ért kora tavaszi természeti katasztrófára. Nem túlzás a "katasztrófa" szó , mert a kevés téli csapadék, a viharkárok, a homokverés és nem utolsósorban - talán elsősorban - a rendkívüli fagykárokat okozó szigorú áprilisi tél kártétele sokkal több és nagyobb, mint egy egyszerű, átlagos természeti csapás. Akkor a hozzászólásra jele ntkező képviselőtársaink - tekintet nélkül a pártállásra - megerősítették, hogy valóban vészhelyzet alakult ki, főleg a fagykárokkal sújtott gyümölcsösökben. A jegyzőkönyv tanúsága szerint, egyetértés volt abban is, hogy segíteni kell a bajba jutott gazdák nak. Ezt nemcsak karitatív megfontolásból kell megtenni, hanem azért is, mert csődbe jutásuk hátrányos lesz az egész nemzetgazdaság számára. A napirend előtti vitában Kis Zoltán földművelésügyi államtitkár úr is felszólalt; számadatokkal igazolta a fagykár súlyosságát, és sajnálattal állapította meg, hogy 1995ben nem jött létre az úgynevezett katasztrófaalap. (15.00) A megoldásról, a károsultak konkrét támogatásáról azonban nem szólt. Bizonyára nem volt rá felhatalmazása. Átéltük a februári, má rciusi gazdatüntetéseket. Bár a kormány több ízben próbálta a demonstrációkat egyes politikai pártok által felheccelt emberek megmozdulásának minősíteni, mindenki tudta, nem erről volt szó. A szervezett parasztmegmozdulás ritka, ha sor kerül rá, az annak a jele, hogy nagy baj van vidéken. A kormány végül is kénytelen volt ezt érzékelni, és közel hároméves várakozás után kezdeményezte a nemzeti agrárprogram megalkotását. Most nem kívánom minősíteni a kiadott vitaanyagot, ezt megtette a szakmai közvélemény. A lényeg az, hogy a kormány kénytelen volt széles körű tárgyalásokat kezdeni a mezőgazdaságról. Minden józanul gondolkozó politikus és szakember fontosnak tartja, hogy ezek a tárgyalások valóban érdemben folyjanak, és az ágazat megújhodásához vezessenek. A kormánynak is csak ez lehet az érdeke, de be kellene bizonyítani, hogy a nemzeti agrárkerekasztal összehívása nem üres propagandafogás és időhúzás. Most itt van a lehetőség a bizonyításra, a kézzelfogható cselekedetre, a természeti katasztrófa miatt csődh elyzetbe jutott gazdaságok megsegítésére. Azért fordulok interpellációmmal a pénzügyminiszter úrhoz, és nem a földművelésügyi tárca vezetőjéhez, mert tisztában vagyok azzal, hogy ezt a fájdalmas problémát csak komoly kormányzati döntéssel lehet megoldani. Ezért kérdezem miniszter urat tehát: mit kíván tenni a kormány a kora tavaszi természeti katasztrófa kártételeinek csökkentése (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.), az érintett gazdák megsegítése érdekében? Várom válaszá t. (Szórványos taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Az interpellációra dr. Medgyessy Péter pénzügyminiszter úr válaszol. Megadom a szót. DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter : Tisztelt Elnök Asszony! Képviselő Úr! Tisztelt Ház! N em kívánok szemantikai vitába bocsátkozni arról a kérdésről, hogy mi minősül katasztrófának, és mi nem. Nem kétséges az, hogy
