Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 29 (264. szám) - Pallag László (FKGP) - a földművelésügyi miniszterhez - "Mikor szúrta meg utoljára a méhecske, miniszter úr?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - PALLAG LÁSZLÓ (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter:
2703 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Pallag László úr, a Független Kisgazdapárt képvisel ője, kérdést kíván feltenni a földművelésügyi miniszternek: "Mikor szúrta meg utoljára a méhecske, miniszter úr? - avagy a méztermelés magyarországi helyzete." Megadom a szót Pallag László képviselő úrnak. PALLAG LÁSZLÓ (FKGP) : Elnök Asszony! Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Az elmúlt héten pénteken találkoztak Békés megyében a méhészek. A megbeszélésen elmondták gondjaikat, bajaikat, nehézségeiket, úgy érzik, elfeledkeztek róluk, nem törődnek velük, teljesen magukra maradtak. A folyamatosan csökkenő lehetős égek, csillagos égig kúszó árak teljesen tönkreteszik, ellehetetlenítik őket. Az áfészek szétverése, széthullása óta közel felére csökkentek a méhcsaládok és a velük foglalkozó méhészek. Az áfészek mint működő szövetkezetek fogták össze a méhészeket. A méh ész egyesületek elveszítették ingatlanaikat, nem kapnak támogatást, a mézkereskedelem exporttámogatása is csökken folyamatosan. '95ben 32 forint/kilogramm volt, '96ban 30 forint/kilogramm, '97ben 20 forint/ kilogramm. Ösztönző hatása csak akkor lesz a t ámogatásnak, ha a termelő kapja azt. A méhészek vonatkozásában ésszerű volna a méhek teleltetési támogatását megteremteni az értékesített és eladott méz arányában. Vagy egy másik javaslat: kedvezményes cukorvásárlási támogatást biztosítani nekik a téli ete téshez. Az ő kérésüket tolmácsolom egyben. A hazai egészségügyi állapot jobbítása is igényelné, hogy a 2530 dekagramm egy főre eső fogyasztás éves szinten minimum a duplájára nőjön. További gondjai a méhészeknek: a mézgyűjtő területek csökkenése, informác ióhiány, idénymunka ellenére egész évre szóló kötelezettségek, közlekedési nehézségek, korlátok. Van érdeklődés a magyar mézre. A 16 ezer méhész 24 millió dollárt hozó tevékenységét támogatni kellene. (14.20) A méhészkedés is egy lehetőség a megélhetésre, a jövedelempótlásra, főleg vidéken. Ez nem utolsósorban a gazdasági helyzetünket is javítaná. Kérdezem miniszter úr: mit tud mondani a jövőt illetően a méhészeknek? (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. A kérdésre Nagy Frig yes földművelésügyi miniszter válaszol. Megadom a szót. DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter : Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársam! Bár a kérdé s kicsit humoros, de nagyon komoly tartalma van, és ezt el kell fogadni. Valóban, mintegy 15 ezer méhész dolgozik Magyarországon, és ezek nemcsak dolgoznak, hanem általában megszállott emberek, akik ezt mélyen a hivatásuknak érzik. Sőt, ezen túlmenően egy olyan szakmát gyakorolnak, amelyiket nem könnyű megtanulni, egy fantasztikus szakma. Mindenképpen megérdemli a segítséget. Viszont, ha a számokat nézzük, ha kicsit jobban mögé nézünk azoknak a számoknak is, amelyeket ön mondott, nyilván egy differenciált k ép tárul elénk. Először is van egy olyan tendencia, hogy ez a tevékenység kezd vállalkozássá és kereseti foglalkozássá lenni, hisz koncentrálódik a méhcsaládok száma. 100300 családos méhészek vannak most már nagy gyakorisággal, ami azt jelenti, hogy verse nyképesen tudnak megjelenni a nemzetközi piacon is. Az is igaz, hogy a 16 ezer tonna mézből - tehát több mint egy tonnát termelnek méhészenként átlagosan , 15 ezer tonna, tehát nagy része exportra megy. Óriási jelentősége van a magyar mezőgazdaságban és a dollárbevételben. Ön említette, hogy 25 millió dollár bevétele volt a mézexportnak Magyarországon; de tegyük hozzá, hogy három év alatt 15 ezer dollárról nőtt ez 25 ezerre dollárra. Tehát igenis van egy igen komoly keresetnövekedés a számok mögött. Ez idő alatt a méz ára, amelyet Magyarország kapott 1,1 dollár/kilogrammról 1,9 dollár/kilogrammra emelkedett. Nyilván ezzel párhuzamosan van egy
