Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 28 (263. szám) - Az országgyűlési biztosok jogállásával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BERREGI ISTVÁN (FKGP):
2622 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlé s! Soron következik a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása . Az előterjesztést T/4057. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/4057/24. számon kapták kézhez képviselőtársaim . Először az írásban előre jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót. Berregi István képviselő úrnak adok szót, Független Kisgazdapárt. BERREGI ISTVÁN (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt nagyon kevés Képviselőtársam! A Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja tagjainak országgyűlési felszólalásai és írásban benyújtott javaslatai az elmúlt időszakban több alkalommal foglalkoztak azzal a bűnözési hullámmal, amely a tűrési határt messze meghaladja. A vagyon, az élet és a testi épség elleni bűnc selekmények mellett kiugró mértékben növekedett a szervezett bűnözés, a kábítószerekkel való illegális kereskedés. Általánossá vált a brutalitás, az elkövetők különös kegyetlensége, a leszámolás, a gazdasági élettel összefüggő jogi és személyes viták ember i élet kioltásával való lezárása és a többi. A bűnözés elleni harc eredményességének egyik fontos feltétele a társadalmi összefogás és a büntetések szigorítása. A bűnözésre vonatkozó statisztikai adatok áttekintése azonban gondolkodásra késztet: vajon mi a z oka ennek a szinte feltartóztathatatlan bűnözési hullámnak? Csak részben felel meg a valóságnak az, hogy határaink szabadabb átjárhatósága ennek egyik legfontosabb oka. Ugyanis valamennyien tudjuk, hogy hazánk történetének tragikus időszakát éljük át nap jainkban. Tanúi lehetünk egyéni sorsok tragédiájának, öngyilkosságoknak, a drogfogyasztás növekedésének, többször a megélhetést biztosító bűncselekményeknek, családi tragédiáknak, kiskorúak szülők általi meggyilkolásának, az úgynevezett "fehérgalléros bűnö zés" fondorlatos eseteinek és nem utolsósorban a nem büntetőjogi kategóriát képző rablóprivatizációnak. A bűnesetek száma rohamos növekedésének oka maga a koalíció és a kormány gazdasági, szociális, egészségügyi és egyéb torz politikája és az azt tükröző k ülönböző törvények. A bűnözés okai tehát azok a gazdaságitársadalmi körülmények, amelyeket ez a koalíció hozott létre és amelyek között ma élünk. A bűnözés elleni harc legeredményesebb eszköze tehát ezen körülmények gyökeres megváltoztatása lenne. A válas ztásokig azonban erre már nem kerül sor. Ezért meg kell elégednünk a kevésbé hatékony eszközök igénybevételével, így például a büntetési tételek szigorításával. Tudatában vagyunk azonban annak, hogy a bűnesetek száma ennek következtében nem fog számottevőe n csökkenni. További általános megjegyzésként utalni kell napjaink büntetőeljárási gyakorlatára, amelynek kiemelkedő fogyatékossága a rendkívüli időigényesség, a lassúság. Gyakran előfordul, hogy az elkövető csak négyöt év múlva kerül bíróság elé, amikor a bizonyítékok már nem alkalmazhatók a korábbi hatékonysággal, s amikor a büntetés kiszabása már egyértelműen nem - vagy csupán részben - éri el a kívánt visszatartó hatást. Többek között ezzel magyarázhatók az esetenként feltűnően enyhe ítéletek is. E hel yzet okai természetesen nemcsak a bírói szakban, hanem az azt megelőző büntetőeljárási szakaszban is keresendők. A nyomozati eljárások sok esetben indokolatlanul hosszú ideig folynak, esetenként bagatell cselekmények nyomozása aránytalanul magas költségvet ési kiadásokat eredményez, más esetekben indokolatlan előzetes fogva tartásokra kerül sor. Ennek azonban a fordítottja is előfordult. Nevezetesen az, hogy a társadalom, a közvélemény által is elítélt súlyos bűncselekmény elkövetői nem kerülnek előzetes let artóztatásba, és a velük szemben kiszabott büntetési tételek a cselekmény súlyához viszonyítottan rendkívül alacsonyak. Tisztelt Országgyűlés! A szilárd államnak, a szilárd gazdaságnak időtállóak és stabilak a törvényei is. Államunk és jelenlegi gazdaságun k instabilitása ingataggá és áttekinthetetlenné tette az egész magyar jogrendszert, de különösen annak a gazdaságra vonatkozó részét. Magyarországon általánossá vált a jogbizonytalanság.
