Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 28 (263. szám) - A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP), a napirendi pont előadója:
2620 összeférhetetlenségi okot nem teremtenek, amely miatt akár egyetlen összeférhetetlenségi eljárást is le kellene folytatni, és ki kellene mondani az összeférhetetlenséget. Nagyon örülnék annak, ha csak alaptalan bejelentésekkel kellene majd foglalkoznia a bizottságnak vagy esetleg az Országgyűlésnek ezekben a kérdésekben. Még egyszer meg szeretném köszönni B ihari Mihály eddigi tevékenységét - az eddigit és az ez utánit is, nyilvánvalóan , és ajánlom az Országgyűlésnek, hogy ezeknek az apróbb kérdéseknek a megvitatása mellett ezt a házszabálymódosító országgyűlési határozati javaslatot fogadja el. Köszönöm s zépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Nem jelentkezik felszólaló. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom, folytatá sára és lezárására a jövő heti ülésünkön kerül sor. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Soron következik a bírósági vé grehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája . Bihari Mihály képviselőtársunk önálló indítványát T/4158. számon, az alkotmányügyi bizottság ajánlását pedig T/4158/2. számon kapták kézhez képviselőtársaim. M egadom a szót Bihari Mihály képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP), a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítására azért kerül sor, az teszi indokolttá, hogy az új összeférhetetlenségi szabályok rendelkeznek a vagyon- és jövedelmi nyilatkozattételi kötelezettségről, ennek kapcsán megpróbálja valamilyen módon kikényszeríteni a vagyon- és jövedelemnyilatkozattételt. A vagyon nyilatkozattételi kötelezettségre könnyen rá lehet szorítani a képviselőt akkor, amikor a mandátumát elnyeri. Két esetben kell tudniillik vagyonnyilatkozatot tenni: első esetben, amikor elnyeri a mandátumát; második esetben, amikor a mandátuma megszűnik, akár a ciklus előtt, akár pedig - normális esetben - az Országgyűlés mandátumának a lejártakor. Az első esetben könnyű rászorítani a képviselőt a vagyonnyilatkozattételi kötelezettségre, mert az összeférhetetlenségre vonatkozó, törvényben foglalt szabályo k szerint a képviselő mindaddig nem gyakorolhatja képviselői jogait, amíg az induló vagyonnyilatkozatát le nem teszi. Nagyobb a baj vagy nagyobb a gond akkor, ha lejár a képviselő mandátuma, és a záró vagyonnyilatkozatát nem tette meg. Azoknak a képviselők nek az esetében, akiket újraválasztanak, megint könnyű a záró vagyonnyilatkozattételi kötelezettséget elérni és biztosítani, mert ő sem gyakorolhatja képviselői jogait mindaddig, amíg a korábbi ciklushoz kötődő záró vagyonnyilatkozatát, illetve az új cikl ushoz kötődő új, induló vagyonnyilatkozatát le nem tette. Az 1990. évi LV., a képviselők jogállásáról szóló törvény egy polgári jogi, anyagi jellegű szankciót tartalmaz arra az esetre, ha valaki a mandátuma lejárta után nem teszi meg a záró vagyonnyilatkoz atát. Ahhoz azonban, hogy ezt az anyagi jellegű kötelezést be lehessen hajtani, bírói eljárás nélkül, tehát érvényt lehessen ennek szerezni, ahhoz a bírósági végrehajtásról szóló törvény 22. §át kell módosítani, kiegészíteni egy olyan rendelkezéssel, amel y a törvényjavaslatban szerepel; nevezetesen: ha a képviselő ezt a vagyonnyilatkozatát nem teszi meg, akkor az Országgyűlés elnökének az átirata alapján a bíróság végrehajtási záradékkal lássa el az Országgyűlés elnökének
